Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...polgári jogi alapokon, a felek szabad megállapodásának elvén nyugszik, így emellett bármi – így pl. a munkavállalónak fizetendő juttatások – is a megállapodás részét képezhetik. Ennek jogalapját az Mt. 43. §-ának (1) bekezdése képezi, mely kimondja:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez, amelya) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amelynek értéke a kétszázezer forintot nem éri el. A kétszázezer forint feletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Hatáskör megosztása több pénzügyi ellenjegyző között

Kérdés: Megteheti-e a gazdasági vezető, hogy kijelöl egy olyan személyt, akinek a feladata csak a személyi juttatások előirányzata terhére vállalt kötelezettségek pénzügyi ellenjegyzése? Ez a személy a képesítési követelményeknek egyebekben megfelel. Ezzel gyakorlatilag – igaz, különböző előirányzatok vonatkozásában, de – azonos időben két pénzügyi ellenjegyző tevékenykedne, akiket akadályoztatásuk esetén, más-más személyek helyettesítenek.
Részlet a válaszából: […] Egy szervezeten belül – figyelemmel a szervezet nagyságára és a pénzügyi tranzakciók volumenére – több pénzügyi ellenjegyző is kijelölhető párhuzamosan. Törvényi kizáró rendelkezés arra sincs, hogy adott személy csak egyes előirányzatok terhére vagy meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Aláírás-bélyegző használata

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
- az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
- az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
- a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
- a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
- a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?
Részlet a válaszából: […] ...az érvényességhez. Így a munkaszerződést írásba kell foglalni, és a kötelező tájékoztatást (pl. a munkaidőről, a béren túli juttatásokról stb.) is ilyen formában kell megadni a munkavállalónak. A munkaviszony megszűnésével/megszüntetésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat esetében a gazdasági feladatot ellátó hivatal nem szabályozta a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések eljárásrendjét. Ebben az esetben a 100?E Ft feletti kötelezettségvállaláshoz elegendő egy ajánlat, megrendelő, szükséges-e ezenfelül külön szerződés, megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez, amelya) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...a kinevezési okiratok, amelyek alapján kerülnek a kötelezettségvállalás nyilvántartásába a rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatások. Kötelezettségvállalás dokumentumai még a szerződések, megállapodások, visszaigazolt megrendelések, pályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.