Rendezvényen felmerülő előzetesen felszámított áfa levonhatósága

Kérdés: Zenés rendezvényen karszalagos beléptetés lesz, fogjuk tudni mérni az ingyenes, illetve a tiszteletjegyes belépők számát. Jól gondolom, hogy ha ezen létszámra vonatkozóan megfizetjük, bevalljuk a fizetendő áfát, mintha jegyet vagy bérletet vettek volna, akkor a rendezvény teljes szervezésével kapcsolatban felmerült előzetesen felszámított áfa – többek között színpad, hangtechnika, sátrak, mobil vécé, kordon bérlése, biztonsági szolgálat díja, fellépők díjazása, egyéb felmerülő anyag és szolgáltatás – teljes egészében levonható, függetlenül attól, hogy az elért jegybevétel nem fogja fedezni a rendezvény teljes költségét, és ebből kifolyólag a levonható áfa is több lesz, mint a fizetendő?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.Az ingyenes juttatás adólevonásra nem jogosító tevékenység, ezért a beszerzések áfáját hiteles, az adott tevékenységre jellemző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez, amelya) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Külföldi kiküldetés elszámolása

Kérdés: Az alábbi, külföldi kiküldetés elszámolásával kapcsolatosan kérjük szíves állásfoglalásukat. Egy kollégánk külföldi kiküldetésen vett részt Lengyelországban, 2020. 01. 08-án. Az akkor érvényben lévő, ideiglenes külföldi kiküldetésekre vonatkozó belső szabályzatunk szerint valutaellátmányt nem vehetett fel terem bérlésére, így azt a forintpénztárból forintban, elszámolásra kiadott előleg formájában biztosítottuk 2020. 01. 07-én részére. 2020. 01. 07-én a felvett 231 000 forintot a kiküldött kolléga egy pénzváltónál 82,80 Ft/PLN árfolyamon beváltotta złotyra (228 528 Ft/82,80 Ft/PLN = 2760 PLN), melyről leadta az elszámoláskor az átváltás dokumentumát. Lengyelországban kifizette a terembérletről szóló számlát 1845 PLN összegben, a számla teljesítési ideje: 2020. 01. 08. A kiküldetést követő 9 nappal a megmaradt 915 złotyból 2020. 01. 17-én, 74,50 Ft/PLN árfolyamon 910 złotyt visszaváltott Ft-ra (910 PLN × 74,50) 67 795 Ft összegben, melynek bizonylatát szintén leadta. A kiküldetés költségének elszámolásakor a számla összegét a 2020. 01. 07-i valutavásárlás bizonylatán szereplő árfolyammal számoltuk át forintra, figyelembe véve a pénzváltás költségét is (1845 PLN × 82,80 PLN/Ft = 152 766 Ft + 3400 Ft = 156 166 Ft). Álláspontunk szerint a 2020. 01. 07-ei valutavásárlás árfolyamát figyelembe véve 156 166 forint összeg számolható el költségként, így a felvett 231 000 forint előleg összegéből a terembérlet és a pénzváltás 156 166 forint összegét levonva a visszafizetendő összeg 74 834 forint. A kiküldött kolléga viszont a visszaváltáskori árfolyamon (2020. 01. 17.) szeretné visszafizetni a fel nem használt 910 złotyt 910 PLN × 74,50 Ft/PLN = 67 795 Ft összegben. Kérjük mielőbbi szíves állásfoglalásukat az elszámolás során alkalmazandó árfolyamokra, illetve a visszafizetendő forintösszegre vonatkozóan!
Részlet a válaszából: […] ...esetben a leírtakból az derül ki, hogy a kiadott ellátmány nem napidíjként vagy bármilyen, a magánszemély részére adott juttatásként lett kifizetve. A terembérletre feltételezhetően a munkáltató érdekében került sor, az a munkáltatónál dologi és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Védőital-felhasználás

Kérdés: Hogyan tudjuk bizonyítani, hogy az intézményünknél vásárolt ásványvíz védőitalként került felhasználásra? Kizárólag adóköteles tevékenységünk van. A védőital áfáját levonhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató által juttatott ásványvíz a fentiek alapján nem minősül védőitalnak, akkor az ásványvíz biztosítása egyes meghatározott juttatásként adóköteles, feltéve, hogy a dolgozók egyéni fogyasztása személyenként nem határozható meg. A?juttatás szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítési igény, bírósági költség,– a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott pénzügyileg rendezett támogatások, juttatások üzleti évben fel nem használt összegét,– a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, név-érték felett vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Átláthatósági nyilatkozat, ha nem kerül sor írásbeli visszterhes szerződés megkötésére

Kérdés: Hivatkozva az Áht. 41. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra, mely szerint "a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek", értelmezésünk szerint nem kell bekérni minden partnertől nyilatkozatot, akinek kifizetés történik, mivel a jogszabályi szöveg szerződést említ, ezért csak azoktól a partnerektől kérjük az átláthatósági nyilatkozatot, akikkel írásbeli szerződésünk van (határozott idős, illetve határozatlan idejű).
Kifizetés történhet megrendelés és egyéb alátámasztó dokumentum alapján is, így az ilyen kifizetéseknél nem kérünk nyilatkozatot (pl. egy 10 ezer forintról szóló megrendelésen alapuló kifizetéshez véleményünk szerint nem kötelező a nyilatkozat megkérése, továbbá élelmiszerboltban történő készpénzes vásárlás esetén sem). Természetesen a szabályzatainkban rögzítjük, hogy milyen feltételek (és értékhatár) esetén kell szerződést kötni. Az átláthatóság megkérését nem köti a jogszabály értékhatárhoz, tehát az 1 forinttól is szükséges (szerződés esetén). Jól értelmezzük a jogszabályt? Egyéni vállalkozótól kell kérni átláthatósági nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez, amelya) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat esetében a gazdasági feladatot ellátó hivatal nem szabályozta a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó beszerzések eljárásrendjét. Ebben az esetben a 100?E Ft feletti kötelezettségvállaláshoz elegendő egy ajánlat, megrendelő, szükséges-e ezenfelül külön szerződés, megállapodás?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez, amelya) értéke a kétszázezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása

Kérdés:

Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles a munkavállalónak (közalkalmazottnak, közszolgálati tisztségviselőnek) azt a költségét megtéríteni, amely a jogviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetéssel kapcsolatban tehát a magánszemély a költségei fedezetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Átláthatósági nyilatkozat szükségessége beszerzések kapcsán

Kérdés: Parkolási számla kifizetéséhez szükséges-e a parkolást végző gazdasági szervezettől az Áht. alapján átláthatósági nyilatkozat beszerzése? Kifizethető-e a szabályos, a számviteli törvény előírásainak megfelelően kiállított, áfát tartalmazó parkolási számla átláthatósági nyilatkozat hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetés teljesítéséhez, amelya) értéke a százezer forintot nem éri el,b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagyc) az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] Az ügyeletre és a készenlétre – közalkalmazottak vonatkozásában – az új Mt. 110-112. §-ai irányadók, míg a túlóráról, azaz a rendkívüli munkavégzésről az Mt. 107-109. §-ai rendelkeznek, e paragrafusok szabályozzák az ügyelettel, készenléttel, rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.
1
2