12 talált cikk a kata , képviselő kifejezésre

Kérdés: 1. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy az iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az önkormányzat ezen kötelezettségének egy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságon keresztül tesz eleget, ami a közétkeztetési tevékenységet végzi. Az étkezési térítési díj szedése a hivatal munkatársainak feladata, a bevétel az önkormányzatnál realizálódik. Az iskolák a tankerületi központ fenntartásában vannak. Az iskolák tekintetében jelentős étkezésitérítésidíj-hátralék halmozódott fel, melynek jogosultja az önkormányzat. Van-e, ha igen, milyen kötelezettsége az iskola intézményvezetőjének az elmaradt étkezési térítési díjak behajtása tekintetében, illetve milyen terjedelmű az abban való közreműködése a fenti esetben? Kötelezi-e az iskola intézményvezetőjét jogszabály arra, hogy az önkormányzatot segítse a hátralékok behajtásában, ha a tankerületi központ fenntartásában van az iskola?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?

Kérdés: 2013. 03. 18. napjától foglalkoztatunk egy közalkalmazott óvodapedagógus munkavállalót. Idén jelezték felénk, hogy valószínűleg rosszul lett besorolva, amikor alkalmazásba került. A munkavállaló a Vhr. 6. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva értesített bennünket, hogy 2013. 03. 18. napján rendelkezett legalább 6 év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, ezért őt a Gyakornoki besorolás helyett Pedagógus I. fokozatba kellett volna sorolni, de ezekről a jogviszonyokról a munkáltatót nem tájékoztatta. Szeretnénk megállapítani a kolléga helyes besorolását. A közalkalmazott az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kért a biztosítási jogviszonyairól nyilvántartást, melyben 1992. 07. 18. napjától szerepelnek 2013. 03. 17. napjáig olyan jogviszonyok, melyekről nem tudjuk, hogy beszámítanak-e a besorolásához, illetve figyelembe kell-e venni a pedagógus-előmenetel szempontjából. Figyelembe vehetők-e a következők:
- mezőgazdasági termelőszövetkezet; munka-viszony és egyéb biztosítási jogviszony,
- munkanélküli-járadék/-ellátás, keresetpótló juttatás időszaka,
- bt.-nél eltöltött munkaviszony,
- munkaviszony fennállása alatt GYED, GYES ideje,
- ahol az szerepel, hogy "munkaviszony jellegű jogviszony, munkaviszony, országgyűlési képviselő, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony"?

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testületi határozat alapján 2 gyalogátkelőt fog kialakítani olyan úton, mely nem az önkormányzat tulajdonában van (a közútkezelő a tulajdonos). Tervezési, engedélyezési és kivitelezési költség is kapcsolódik hozzá. Ez beruházási vagy dologi kiadás? Ha dologi kiadás, akkor az utakra kapott állami támogatással szemben elszámolható-e? Ha beruházás, milyen főkönyvi számlán számoljuk el? Az aktiválás után az ingatlankataszter-programban milyen helyrajzi számon tartjuk nyilván?

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?

Kérdés: Kérném szíves szakmai véleményüket az önkormányzat irányítása (és fenntartása) alá tartozó költségvetési szervek (polgármesteri hivatal, GAMESZ, óvodák) használatában lévő, alaptevékenységük ellátásához rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyonnal (ingatlan és ingó vagyon) kapcsolatosan, az alábbiak szerint:
Amennyiben a költségvetési szerv nem minősül az Nvt. 3. §-ának 19. pontjában meghatározott vagyonkezelőnek, akkor
– a használatukba kerülő vagyon átadását milyen dokumentum alapozza meg (pl.: vagyonrendelet, szerződés stb.)?
– a használatukba adott vagyont mely szerv könyveiben kell nyilvántartani (önkormányzat vagy költségvetési szerv)?
– a használatukba adott vagyon felett mely szerv vagy személy gyakorolja a tulajdonosi jogokat (képviselő-testület, bizottság, polgármester, intézményvezető)?
– az intézmény nyilvántartásában szereplő vagyon­elemek (pl. számítógép) térítésmentes átadásáról mely szerv vagy személy dönthet?
– mely vagyontárgyak számítanak a költségvetési szerv mint önálló jogi személy saját tulajdonának, és ez elkülönül-e az önkormányzat mint önálló jogi személy vagyonától [Áhsz. 10. §. (2) bek.]?
– az intézményeket érintő beruházások, felújítások lebonyolítása ebben az esetben milyen szabályok szerint történik (az előirányzatot az önkormányzat vagy a költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, mely szerv a kötelezettségvállaló, mely szerv nevére szól a számla, mely szerv könyveiben kell a beszerzést és az aktiválást elszámolni, hogyan történik az intézmény részére a használatba adás)?
Amennyiben a képviselő-testület úgy dönt, hogy az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek vagyonkezelésbe adja a működésükhöz szükséges önkormányzati vagyont (ingatlan és ingó), akkor
– az intézményi vagyonkezelést úgy kell folytatni, mintha egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság vagyonkezelésébe került volna az önkormányzati vagyon, vagy vannak eltérések a kétféle vagyonkezelés között?
– az intézményi vagyonkezelő részére adható-e finanszírozás a vagyonkezelésbe adott eszközök működtetésére, fenntartására, beruházásra, felújításra?

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?

Kérdés: Az önkormányzat intézményének közvetlen szomszédságában egy ingatlan található, beépítetlen terület megnevezéssel és külön helyrajzi számon. Az ezen a területen kialakított parkolót a képviselő-testület döntése alapján az intézmény hasznosítja. A terület szilárd burkolattal ellátott, az ingatlankataszterben egyéb építményként, és az intézmény nyilvántartásában szerepel. Ezzel szemben maga a földterület a polgármesteri hivatal nyilvántartásában van. Kérdésünk az volna, hogy helyesen tartjuk-e nyilván a parkolót mint egyéb építményt és külön a földterületet? Hogyan kell helyesen eljárni, illetve milyen értékcsökkenési kulcsokat kell alkalmaznunk?