4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Gyermekétkeztetés
Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul – különösen az ingyenesen étkező gyermekek esetében –, hogy a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatti távolmaradása esetén nem mondják le az óvodai vagy iskolai étkeztetést, így az étel előállításra kerül. Az őszi-téli időszakban az ilyen "feleslegesen" lefőzött étel adagszáma akár a napi 10-15 adagot is elérheti, amely előállítási költsége intézményünk esetében éves szinten már jelentősnek mondható. Ha a gyermek betegsége vagy egyéb ok miatt nem vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban, és nem mondja le az étkezést, ételhordóban elviheti-e az ételt a szülő vagy a törvényes képviselő? Ebben az esetben számításba vehető-e a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás igénylésénél? Amennyiben igen, kell-e igazolni, illetve hogyan igazolható az igénybevétel/elvitel ténye? Ha az állami támogatásnál nem vehető számításba, akkor az intézménynél a "feleslegesen" lefőzött étel miatt keletkezett többletköltség áthárítható-e – az egyébként ingyen étkező – gyermek szülőjére vagy törvényes képviselőjére, mivel neki felróható okból keletkezett a többletköltség? Ha igen, milyen jogcímen?
2. cikk / 4 Intézményen kívül igénybe vehető étkeztetési szolgáltatás
Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?
3. cikk / 4 Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázása
Kérdés: Gazdasági Ellátó Szervezetként működünk, több intézménynek látjuk el a gazdasági feladatát. Iskolai étkeztetés és bölcsődei ellátás számlázásával kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy kinek a nevére kell kiállítani a számlát. Bölcsődében készül szerződés, iskolai étkeztetésnél nem. Az iskolai étkezés igénybevétele a tanuló vagy a szülő nyilvántartó lapon történő jelölésével történik, amelyet alá is írnak. Az igénylés és a tényleges igénybevétel (lemondásokkal korrigálva) alapján a számla a tanuló, illetve a bölcsődés gyermek nevére kerül kiállításra. A számla kiegyenlítését gyakran a nagyszülő, illetve vagy az egyik, vagy a másik szülő teljesíti. Kinek a nevére kell kiállítani a számlát? Cégek nevére is kérnek számlát, de velük nem állunk semmilyen jogviszonyban sem.
4. cikk / 4 Intézményi társulás
Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?