Start-program keretében megtermelt termények

Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...bevételt, az esetleges többletráfordítást, ami a számlázott árban nem térül meg, azt pedig egyéb ráfordításként a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben.Amennyiben ingyen adja át az önkormányzat a terményeket, akkor nem lesz a konyhánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Ingyenes átadáshoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség

Kérdés: Az önkormányzat által lebonyolított startmunka mintaprogramok működése kapcsán az önkormányzat konyháját működtető – önkormányzat által alapított – intézménynek kerül térítésmentesen átadásra a közfoglalkoztatottak által megtermelt mezőgazdasági termény, amelyet a konyha közétkeztetéshez szükséges nyersanyagként használ fel. Azon termények, amelyek felhasználására a közétkeztetés során nincs szükség, nem kerülnek átadásra, hanem elsősorban az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint, rászorultság alapján kerül kiosztásra. Amennyiben még ezek után marad feleslegessé vált készlet, akkor azt az önkormányzat értékesíti. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat áfaalany, az értékesítés is áfával növelten történik. Az önkormányzat a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó beszerzések tekintetében az áfát nem vonja le, mivel ezen tevékenységnek a célja kötelező önkormányzati feladatellátások (közétkeztetés, szociális ellátások) segítése és nem pedig az értékesítés. Véleményünk szerint ezen tevékenység nem meríti ki az adóköteles gazdasági tevékenység fogalmát, ezért az önkormányzati intézménynek történő ingyenes átadás után nem számítunk fel áfát. Kérdésünk az, hogy helyes-e az ingyenes átadásra vonatkozó áfát érintő értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 14. §-ának (1) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket másnak ingyenes használatba adja, ingyenesen átadja, feltéve hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?
Részlet a válaszából: […] ...adódó nyilvántartási árak különbözetét (mindig a fogadó ágazat hozamszámláján).A hozamokat az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása számlára számoljuk el.A feltett kérdésekre az alábbi válaszok adhatók:1. A kis értékű eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Tojótyúkok és tojások nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...azt rögzíteni kell a számviteli politikában és az értékelési szabályzatban.A növendék, hízó- és egyéb állatok saját termelésű készletnek számítanak, akkor is, ha vásárlás útján szerezték be. Bekerülési értékük az előállítási érték az Szt. 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Gyermekétkeztetés nyersanyag­­- normájának megállapítása

Kérdés: A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a Gyvt. 151. §-ának (2b) bekezdése szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, akkor az intézményi térítési díjat az önkormányzat állapítja meg. A Gyvt. 151. §-ának (3) bekezdése szerint: A gyermekétkeztetés térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 2. §-ának (15) bekezdése szerint: Nyersanyag: az étel összetevője, olyan élelmiszer, amelynek az étel jellegéhez nem illő részeit konyhatechnológiai előkészítő műveletek alkalmazásával eltávolították, és fogyasztásra vagy ételkészítésre előkészítették. Nyersanyagköltség: az étel előállításához felhasznált nyersanyag nyilvántartási áron. A nyersanyagköltség tartalmazza a térítés nélkül átvett és az étel elő­állításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is, mely véleményünk szerint nem lehet a térítési díj alapja. Kérdésünk, hogy helyesen jár-e el az önkormányzat akkor, ha a nyersanyagnormát úgy állapítja meg, hogy a térítés nélkül átvett, és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét nem veszi figyelembe, csak azon nyersanyagok értékét, melyekért fizetett? Ebben az esetben kinek kell engedélyezni, hogy a ténylegesen felhasznált nyersanyagok értékével – a térítés nélkül átvett, az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékével – a norma szerint felhasználható nyersanyag értéke túlléphető?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélkül átvett és az étel előállításához felhasznált mezőgazdasági termékek értékét is. A térítés nélkül átvett készletet az Áhsz. alapján piaci értéken kell nyilvántartásba venni, még akkor is, ha az átvétel saját felügyeleti szervtől történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Közfoglalkoztatottak által előállított termények értékesítése

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?
Részlet a válaszából: […] ...(2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 54-56. §-át kell alkalmazni.Az Szt. 56. §-ának (2) bekezdése alapján a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Közfoglalkoztatott dolgozók

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
- saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
- térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
- feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
- intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.
Részlet a válaszából: […] ...mérlegben a készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék, hízó- és egyéb állatokat.A mérlegben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Saját előállítású könyv ára

Kérdés: Saját előállítású könyv (kiadvány) önköltségének és eladási árának meghatározásával kapcsolatosan létezik-e olyan jogszabály, amely meghatározza, hogy nem lehet alacsonyabb az eladási ár, mint a megállapított önköltség?
Részlet a válaszából: […] A régi, már hatályon kívül helyezett Áhsz. 8. §-ának (15) bekezdése előírta, hogy "amennyiben az államháztartás szervezete kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Mezőgazdasági közmunka önköltsége

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.
Részlet a válaszából: […] ...tárgyieszköz-kartonok, értékcsökkenésileírás-számítás, gépek javításáról szóló számlák stb.A saját termelésű terményeket készletre kell venni, a felhasználást pedig készletfelhasználásként kell könyvelni. A könyvelési lépéseket a Költségvetési Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Start közmunkaprogramban termelt mezőgazdasági termékek értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk a Start közmunkaprogramban a mezőgazdaságra, állattartásra alapozott. A program keretében előállított termékeket a mennyiségük miatt nemcsak a saját konyhán kívánjuk felhasználni, hanem értékesíteni is szeretnénk. Az önkormányzat a többletbevételt a mezőgazdasági programba kívánja visszaforgatni. Értékesíthető-e az ebből a programból előállított termék? Hogyan tud értékesíteni az önkormányzat? A saját előállítású termékek saját konyhán történő felhasználása tekintetében, mivel a program 100%-ban támogatott, az önköltségszámításnál mely közvetlen költségekkel kell számolnunk?

Részlet a válaszából: […] ...lenne a támogatás.A termékek értékesítésére az általános adójogi és számviteli előírások vonatkoznak. A megtermelt termékeket készletre kell venni, értékesítéskor a készletet csökkentjük, és az értékesítésből befolyó bevételt értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.