Gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírások

Kérdés: Költségvetési szervnél, polgármesteri hivatalnál (munkaszervezezeti feladatokat ellátó hivatal) alkalmazott gazdasági vezető végzettségére vonatkozó előírásokkal kapcsolatos a kérdésem. Az Ávr. 12. § szerint:
12. § (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel – állami felsőoktatási intézmény gazdasági vezetőjének a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és gazdaságtudományok képzési területen szerzett szakképzettséggel – és emellett
a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy
b) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az Áht. szerinti ellenjegyzői –, vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, valamint mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, vagy a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel kell rendelkeznie.
Megfelel-e a kritériumoknak a mérlegképes könyvelői képzettség vállalkozási szakterületen?
Részlet a válaszából: […] ...belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői vagy az Szt. 50. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal, és– mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Céljellegű támogatás civil szervezetek részére

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
Részlet a válaszából: […] ...kapta volna, és a támogatott személynek kell elszámolni a kapott támogatással. Ilyen esetben is csak a támogatás célja szerinti költségek számolhatók el. Ez esetben tisztázni szükséges, hogy az elszámolást benyújtó magánszemély milyen jogviszonyban van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése

Kérdés: Minden szerződést szükséges pénzügyileg ellenjegyezni? Megbízási szerződésekre kifizetett személyi juttatásoknál elegendő-e, ha a megbízási szerződés pénzügyileg ellenjegyezve van? Sajnos a szabályzatunk 2014. évi, és olyan dolgozók vannak megjelölve benne, akik már rég nem dolgoznak itt. Ebben az esetben mi a teendő? (Természetesen folyamatban van az új szabályzat elkészítése.) Az a jobb, ha nincs a szerződés pénzügyileg ellenjegyezve, vagy ha olyan személy írja alá, aki nem szerepel a belső szabályzatban?
Részlet a válaszából: […] ...A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésérea) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén fő szabály szerint a gazdasági vezető vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollja

Kérdés: A Bkr. hatálya kiterjed-e azokra a 100%-os önkormányzati tulajdonú társaságokra, amelyek – az Áht. 109. §-ának (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján kiadott – kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM Közleményben nem kerültek felsorolásra? Továbbá:
1. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő és a Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) bekezdésében felsorolt értékhatárokat elérő társaságok a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést a 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kötelesek megszervezni?
2. A Takarékos törvény 7/J. §-ának (1) hatálya alá nem tartozó, 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő, az NGM közleményében megnevezett, tehát kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősülő társaságnak a Bkr. előírásait kell alkalmazni, vagyis e szerint kell kontrollrendszert és belső ellenőrzést működtetni?
3. Azon társaságok, amelyek a fent jelzett értékhatárokat nem érik el, és az NGM közleményében nem kerültek nevesítésre, csak akkor kötelesek a kontrollrendszert és a belső ellenőrzést megszervezni, ha a felügyelőbizottság ezt elrendelte?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete alá tartozó gazdasági társaságok kivételével – ésd) jogszabály alapján a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére és belső ellenőrzésére vonatkozó szabályokat alkalmazó más szervre, szervezetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Belső ellenőrzésre vonatkozó új szabályok 2020-tól

Kérdés: Hogyan változnak 2020-tól a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső ellenőrzésére és belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] ...hatáskörébe tartozik. Szintén a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyása szükséges a belső ellenőrzés erőforrásainak (létszám, költségvetés) biztosításával kapcsolatos döntésekhez, valamint a belső ellenőrzést végző személy és a belső ellenőrzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Polgármesteri Hivatal és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködése

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál működő gazdasági szervezet az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján alkotott gazdálkodási szabályzatában rendezi – többek között – a hozzá rendelt, egymástól elkülönült költségvetési szervek működtetését, a költségvetés tervezését, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtását, illetve a pénzügyi, számviteli rend betartását. Az érvényesítő, ellenjegyző személye a gazdasági vezető által kijelölésre történt, azok személye valamennyi szerv esetében azonos. Megyei jogú városunk polgármesteri hivatala és a nemzetiségi önkormányzatok között hatályban lévő együttműködési megállapodás szerint "a helyi nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének meghatározását a Hivatal külön belső szabályzata tartalmazza".
A megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdéseink az alábbiak:
1. Kiterjeszthető-e a Hivatal gazdálkodási szabályzata a nemzetiségi önkormányzatra egy ún. írásbeli elfogadó nyilatkozattal?
2. A nemzetiségi önkormányzatok esetében az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdésében említett irányító szerv vezetője alatt az elnök értendő-e?
Az Ávr. 54. §-ának (4) bekezdése: Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A fentiekhez hasonló, a polgármesteri hivatal és az intézmények (költségvetési szervek) közötti hatályos együttműködési megállapodás alábbi rendelkezése:
"Az Intézmény a gazdálkodásra vonatkozóan saját szabályzatait a hivatal szabályzataihoz igazítva készíti el."
3. Intézmény esetében a saját szabályzat elkészítését "kiváltja-e", ha írásban nyilatkozik, hogy elfogadja az önkormányzat gazdálkodási szabályzatát?
Részlet a válaszából: […] ...feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.Az Ávr. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a költségvetési szervnek kell elkészítenie a kötelezettségvállalással, ellenjegyzéssel és gazdálkodással kapcsolatos szabályzatot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Adómentes belföldi termékbeszerzések

Kérdés: Az adómentes tevékenységről szóló és az alanyi adómentes cégektől beszerzett termékek és szolgáltatások adóalapját az áfabevallás 63. sorában szoktuk szerepeltetni. A belső ellenőrünk szerint nem kellene ebben a sorban adatot szerepeltetni. Kérdésünk, hogy kell-e javítani, és ha igen, hogyan az eddigi bevallásokat?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése szerint az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Élelmezésvezető és szakács besorolása

Kérdés: Az óvoda alapító okiratában jelölt, és ott üzemelő konyha esetében hogyan kell megállapítani a szakács és az élelmezésvezető besorolását, tekintettel arra, hogy a Vhr. 2. számú melléklete ezeket a munkaköröket nem tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottat műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni. Az élelmezésvezetőt – amennyiben a konyha működtetése alaptevékenysége a költségvetési szervnek – gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni mint érdemi, gazdasági-tervezési feladatot ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Érvényesítés

Kérdés: Önkormányzati intézmény házipénztárának belső ellenőrzése kapcsán az alábbi kérdésünk merült fel. Házipénztárból történő előleg kiadását kell-e érvényesíteni? (Az Áht. és Ávr. kapcsolódó rendelkezései számunkra nem adtak egyértelmű választ.)
Részlet a válaszából: […] ...utalványozási feladatokat és aláírásokat fogják érvényesíteni. A jogszabály azt is leírja, hogy az egyedi szabályozást minden költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által belső szabályzatában szabályozza.Az Ávr. 13. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Fejlesztési támogatás elszámolással

Kérdés: A 2017. évi beszámoló ellenőrzés során a belső ellenőrzés észrevételezte, hogy a passzív időbeli elhatárolás között a fejlesztési célra kapott támogatást eddig a felhasználáskor szüntettük meg. Az ellenőr javaslata szerint az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a fejlesztésként megvalósított eszköz bekerülési értékének költségként, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az időbeli elhatárolást az értékcsökkenés negyedéves elszámolásakor szüntetem meg? Pl. Uniós beruházásnál, több 100 millió Ft esetén ez hány év alatt szüntethető meg a 2-3%-os leírási kulcs alkalmazásával? Helyes ez az elgondolás, amikor a bevételként elhatárolt összeget már a kivitelezőnek kifizettem, vagyis elköltöttem?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése szerint a mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.
1
2
3
7