Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon

Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére - feladatainak ellátásához - jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv a könyveiben a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket mutathatja ki. Az ingyenes vagy térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.Az Áhsz. 49/A. §-a a társulás alapítására az alábbiak szerint rendelkezik:(1) Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása - ideértve a kiválás útján történő alapítást is - esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, valamint a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési év és az azt követő éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről. A lekötést legalább az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Megszűnő önkormányzati intézmény elszámolása

Kérdés: Intézményünk egy szociális helyi önkormányzat által fenntartott intézmény, melybe 2023. 02. 01-i dátummal beolvadt egy másik szociális költségvetési intézmény.
A megszűnő intézmény záró főkönyvi kivonatában
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. elsz. főkönyvi számon T 159 678 Ft,
- a 36711 Túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 Ft szerepelt.
Intézményünk 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatában:
- a 3657 Folyósított, megel. tb és családtám. ellátások elsz. főkönyvi számon T 159 678,
- a 36711 túlfizetések, téves és visszajár. főkönyvi számon K 277 854 szerepelnek ugyanezek az összegek.
A direkt könyvelésben 2023. 02. 01-i dátummal történt a tételek lekönyvelése:
- T 3657 – K 495 159 678
- T 495 – K 36711 277 854
Ennek a két főkönyvi tételnek a különbözete adta a korrigált záró pénzkészlet összegét, mely 118 176 Ft. A megszűnő intézmény korrigált záró pénzkészletének pénzforgalom nélküli elszámolását az alábbiak szerint elvégeztük.
A megszűnő költségvetési szerv korrigált záró pénzkészletének elszámolása a megszűnés fordulónapjára pénzforgalom nélküli támogatásként a pénzügyi számvitel szerint
a) Követelésként T 3511 – K 922
b) Teljesítésként T 3653 – K 3511
A sajátos elszámolások összevezetése a pénzügyi számvitelben T 3673 – K 3653.
A fenntartó előirányzatként csak a korrigált záró pénzkészletértéket adta meg.
A 2023. 09. 30-i főkönyvi kivonatban a 3673 Más szervezetet megillető bevételek elszámolása főkönyvi számon szerepel a 118 176 Ft Tartozik egyenleggel. A főkönyv KGR rendszerbe történő feltöltésekor, egyeztetés után ez az összeg hibaként jelent meg, mind a mérlegben, mind az időközi költségvetési jelentésben. Ez a tétel megfelelően lett-e lekönyvelve, illetve maradt-e olyan könyvelési mechanizmus, ami kimaradt, és ezért nincs egyezés?
Részlet a válaszából: […] A kÚrdÚsben szerepl§ informßciĄk alapjßn nem t÷rtÚnt meg a jogel§d k÷nyvelÚsÚben az +hsz. 44. ž-a (2) bekezdÚsÚnek l) pontja szerinti elszßmolßs.A megszűn§ k÷ltsÚgvetÚsi szervnÚl, amennyiben nem t÷rtÚnik meg a pÚnzeszk÷z÷k ßtadßsa a megszűnÚs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Gázterv készítése

Kérdés: Az óvodai intézményünkön az előző években belső felújítást végzett az önkormányzat. Sajnos idén kiderült, hogy nincs az intézménynek érvényes gázterve, melyet azonnal pótolni kellett. A számlán "gázterv készítése a hatályos jogszabálynak megfelelően" megnevezés szerepel, és az óvodai intézményünk nevére szól. Milyen főkönyvi számra könyveljem ezt a gazdasági eseményt? Az óvoda épületének aktuális értéke az önkormányzat könyveiben szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezően készítendő gázterv a felújítás bekerülési értékébe tartozik.Az Áhsz. 10. §-ának (2) bekezdése értelmében a költségvetési szerv a mérlegében kimutathatja a más tulajdonában álló eszközökön végzett és át nem adott beruházások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Víziközművagyon térítésmentes átadása

Kérdés:

A Vszktv. 2021. 06. 13. napján hatályba lépett módosítása értelmében az ellátásért felelős önkormányzat a víziközművagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközműrendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik. Önkormányzatunk élt a lehetőséggel, és a víziközművagyont átadta az állam részére. A tárgyi eszközökön kívül át kellett adni a víziközműszámlán található, vízmű által fizetett használati díjból fel nem használt összeget is az állam javára, vagy nyilatkozni kellett, hogy nincs fel nem használt összeg. Mi a helyzet a 160/1995. Korm. rendelet alapján megszűnt víziközmű-társulattól átvett ingó és ingatlan vagyonnal? Az átvett pénzeszközök számára egy teljesen új bankszámlát kellett nyitnia az önkormányzatnak. Véleményünk szerint ezt a pénzösszeget nem kell átadni a magyar állam javára, mivel nem a használati díjból beszedett összegeket tartalmazza. Ugyanakkor a víziközművagyon részévé válik/vált a társulat által létrehozott vagyon. A társulat megszűnésekor az általa az önkormányzatnak átadott iratokból nem derül ki egyértelműen a követelések és kötelezettségek összege (pedig véleményünk szerint az átvett kötelezettségeket kellene tartalmaznia az átvett pénzösszegnek), a mérleg nem tartalmazza ezeket. Mire lehet az ezen a számlán átvett összeget felhasználni? Elköltheti ezt az önkormányzat bármire, vagy kizárólagosan olyan tevékenységre, amire a víziközmű-társulat korábban létrejött?

Részlet a válaszából: […] ...meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások nyilvántartásával és beszedésével, valamint a hiteltörlesztéssel kapcsolatos ügyvitel költségeinek éves összegére – a közmű helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjével egyetértésben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...körű ismeretét.Az első és negyedik kérdésükre egyben adjuk meg a választ. Az Ávr. 52. §-a szerint kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult. Kötelezettség a tárgyévi kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Bankszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 54/B. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően, a jogszabályban meghatározott szervek által feltárt hibák javításai kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Támogatási előleg elszámolása

Kérdés:

Egy önkormányzat pályázatok révén többféle jogcímen állami támogatást kap működési, illetve felhalmozási célra államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettől. A támogatások folyósítása jellemzően 100% előleggel történik. Az Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a folyósított támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, így annak összegét a költségvetési támogatás fogadójánál költségvetési bevételként, a támogatás nyújtójánál költségvetési kiadásként kell elszámolni. A költségvetési számvitelben az előirányzatok és a pénzügyi teljesítés mellett az előleg elszámolási kötelezettségként (T044 – K006) is kimutatásra kerül, amely a "0"-s számlaosztályban a támogatóval történő elszámolásáig szerepel az önkormányzatnál. A pénzügyi számvitelben (elsődleges elszámolás) az előleget folyósításkor bevételként számolják el, majd átvezetik a passzív időbeli elhatárolások közé, ahonnan az általános szabályok szerint a költség/ráfordítás felmerülésekor oldják fel. A támogatási előlegek kezelésénél további kérdést vet fel, hogy a támogatások jelentős részét egy, az önkormányzat által létrehozott gazdasági társaság mint az Áht. 3/A. §-ának (2) bekezdése szerinti államháztartáson kívüli szervezet továbbadott támogatásként nyújtja. A támogatás itt is előleggel (100%) történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel. A gazdasági társaság a támogatást előlegként kapta kormányhatározat alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel, amelyet – véleményünk szerint – helyesen a kötelezettségek között, míg az önkormányzatnak továbbadott támogatási előleget követelésként mutatja ki.
1. Szerepeltethető-e a (pénzügyi számvitelben – így a mérlegben) fentiek szerinti passzív időbeli elhatárolásként a támogatóval még el nem számolt támogatási előleg az Ávr. 87. §-a alapján, vagy az általános szabályok szerint a kötelezettségek között kellene kimutatni? Amennyiben a kötelezettségként történő kimutatás lenne helyes, kérjük, legyenek segítségünkre a helyes könyvelési tételek bemutatásával mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben.
2. Van-e különbség a támogatási előleg kezelésében amiatt, ha azt egy államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezet nyújtja?

Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a támogatási előleg is költségvetési támogatásnak minősül, és azokat az Áhsz. szerint a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről, illetve a B25. Egyéb felhalmozási célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Adó-visszatéríttetés díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés:

Üzletünkben gyakran fordulnak meg harmadik országból érkező turisták, és közülük sokan élnek a külföldi utas részére biztosított áfamentességgel. Cégünk a külföldi utasok adó-visszaigénylésével kapcsolatos ügyintézést is végez (lap kitöltése, utas részére kiadása, illetve az adó kifizetése). A termékértékesítésekhez kapcsolódó ügyintézési szolgáltatásnyújtásról "ügykezelési díj" jogcímen állítunk ki áfamentes számlát a külföldi utasok részére. A visszaigényelt adó kifizetése a termékértékesítésről kiállított számlán szereplő vevőnek (a vevő meghatalmazottja részére) történik, ha bemutatja a vámhatóság igazolását. A teljes áfaösszeg kifizetésre kerül, erről kiadási bizonylat készül. Az adó-visszaigénylés ügyintézése kapcsán ügykezelési díjat számítunk fel a vevőnek, melyről külön számla készül. Az ügykezelési díj összege az adó-visszaigénylés összegének meghatározott százaléka, cégünk a kibocsátott számlákon áfamentességet tüntetett fel. Tehát külföldi utasoknak kifizetjük a teljes áfaösszeget, és ügykezelési díjat számítunk fel. Az egyszerűsítés miatt a kiadási bizonylaton és ügykezelési díjról kiállított külön számlán feltüntetett összegek különbsége kerül kifizetésre a külföldi utasok részére. A külföldi utasokat az üzletben elhelyezett többnyelvű táblákon és szórólapokon tájékoztatjuk az áfa-visszaigénylés feltételeiről, valamint az ügykezelési díj felszámításáról. Jogszerűen járunk el, amikor az ügykezelési díjról áfamentes számlát állítunk ki, tekintettel arra, hogy – álláspontunk szerint – az ügykezelési díjat a külföldi utas részére végzett áfamentes termékértékesítés járulékos költségének kell tekinteni az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján?

Részlet a válaszából: […] ...b) pontja kimondja, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
1
2
3
44