Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

16 cikk rendezése:

1. cikk / 16 Közalkalmazott foglalkoztatása osztott munkakörben

Kérdés:

Önkormányzatnál turisztikai információs központban szeretnénk foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, gondnok munkakörben, részmunkaidőben (4 óra) egy dolgozót, valamint ugyanazt a személyt közalkalmazotti jogviszonyban, karbantartó munkakörben, asztalos végzettséggel, részmunkaidőben (4 óra). Foglalkoztatható-e az illető egy jogviszonyban osztott munkakörben, vagy két részmunkaidős foglalkoztatással kell őt alkalmazni? Különböző kormányzati funkció és FEOR-szám tartozik a két munkakörhöz. A munkavállalónak érettségi bizonyítványa és asztalos OKJ-s bizonyítványa van. Besorolható-e mindkét munkakör szerint a garantált bérminimumra? Milyen FEOR-számot kell rendelni az asztalos (nincs megjelölve, hogy épület- vagy bútorasztalos, OKJ-szám: 33526201) és mit a gondnok munkakörhöz? Pályázatban vállalt kötelezettsége az önkormányzatnak a turisztikai információs központban gondok foglalkoztatása, milyen ágazati jogszabály alapján, melyik végrehajtási rendelet alapján lehet ilyen munkakörben foglalkoztatni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

2. cikk / 16 Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

3. cikk / 16 Távmunkavégzés költségtérítése

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

4. cikk / 16 Munkába járás és hazautazás költségtérítése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk állandó lakcíme – lakóhelye, melyet nem szándékozik véglegesen elhagyni – Békéscsabán van. Tartózkodási helye – ahonnan saját gépkocsival jár be a munkahelyére hétfőtől péntekig – Kalocsán van. Munkahelye pedig Akasztón található. Pénteken Kalocsáról megy a dolgozó Akasztóra és vissza Kalocsára (munkába járás). Péntek este vagy szombaton utazik minden héten Kalocsáról Békéscsabára (hazautazás). Szombaton vagy vasárnap utazik Békéscsabáról Kalocsára vissza (hazautazás). Hétfőn pedig Kalocsáról Akasztóra és vissza (munkába járás).
A fentiek esetében a péntek-hétfői utazások hogyan számolhatók el adómentesen?
1. Pénteken: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás oda-vissza (Kalocsa-Akasztó-Kalocsa)
2. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Akasztó-Békéscsaba-Akasztó)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
3. Pénteken: munkába járás, csak oda (Kalocsa-Akasztó)
Szombat-vasárnap: hazautazás oda-vissza (Kalocsa-Békéscsaba-Kalocsa)
Hétfő: munkába járás, csak vissza (Akasztó-Kalocsa)
Vagy esetleg egyik sem helyes?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

5. cikk / 16 Taxiszámlák elszámolása

Kérdés: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi szakdolgozók kerültek kirendelésre anyaintézetekből kórházakba. Egy-két dolgozó a munkaidő-beosztása miatt kénytelen volt a taxi-szolgáltatást igénybe venni a tömegközlekedési eszközök mellőzésével. A taxiszámlák az intézet nevére szólnak. Hogyan kezeljük ezeket a számlákat, belföldi kiküldetésként számoljuk, vagy kezeljük ezen bizonylatokat szállítói számlaként, és a dologi kiadások között számoljuk el?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

6. cikk / 16 Költségtérítés hétvégi hazautazásra

Kérdés: Adhatunk-e hétvégi hazautazásra költségtérítést annak a dolgozónak, aki a családjával együtt Budapesten lakik albérletben, de a férj Szegeden lakó szüleinél vannak állandóra bejelentkezve, és a hazautazás az állandó lakcímre történik?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

7. cikk / 16 Hétvégi hazautazás költségtérítése külföldi állandó lakhely esetén

Kérdés: Egy házaspár Romániában bejelentett lakcímmel (a szüleik házában) rendelkezik, és Magyarországon, Budapesten élnek (életvitelszerűen) albérletben, amit lakcímkártyával igazolnak a munkáltatójuknak. A férj kérelmet adott be hétvégi hazautazás költségtérítése iránt a munkáltatónak, csatolva a lakcímkártya-fénymásolatokat azzal az indokkal, hogy Romániában lakik, és Magyarországon van a tartózkodási helye. A kérdés az, hogy ilyen esetben a munkáltatónak meg kell-e téríteni a dolgozó hazautazásával kapcsolatos adómentes költségtérítését, hivatkozva a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben foglaltakra, vagy az – mivel a család Budapesten lakik – nem minősül hazautazásnak? Vagyis ha már van család (élet- vagy házastárs), akkor a "szülőlátogatás" is hazautazásnak minősül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

8. cikk / 16 Költségvetési szerv tulajdonában álló busz üzemeltetése, bérbeadása

Kérdés: Önkormányzatunk 9, illetve 17 személyes kisbusszal rendelkezik. Szeretnénk a buszt bérbe adni. Milyen módon tehetjük ezt meg? Hogyan kell szabályozni a bérbeadást? Szükséges-e hozzá külön szabályzat, illetve milyen egyéb módon kell szabályozni a felelősséget, mely számviteli szabályokra kell odafigyelni?
Mi a helyzet abban az esetben, ha az önkormányzat saját közalkalmazott sofőrt is biztosít a bérbeadáshoz?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

9. cikk / 16 Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás

Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

10. cikk / 16 Költségvetési szervnél, önkormányzatnál és hivatalánál két munkavégzésre irányuló jogviszony egyidejű fennállásának feltételei

Kérdés: Önkormányzatunknál 1 fő szociális segítő munkakörben, 6 órás közalkalmazotti jogviszonyban, a szociális étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat nem költségvetési szerv útján, hanem önkormányzati feladatellátásban (szakfeladat) látja el. Az óvoda önállóan működő költségvetési szerv, a konyha működtetése is az óvodai feladatellátásban történik. Az óvodai élelmezésvezető nyugdíjba vonulása miatt a szociális segítő munkakörben alkalmazott önkormányzati feladatellátásban szereplő szociális segítő látná el közalkalmazotti jogviszonyban az óvodai élelmezésvezetői feladatokat is. A munkáltatói jogokat a szociális segítő esetében a képviselő-testület, az élelmezésvezető esetében pedig az óvodavezető gyakorolja. A fenti esetben hogyan járhat el a jogszabályoknak megfelelően az önkormányzat? Hogyan lehet egy embernek két munkahelye? Ki lesz a munkáltató? A költségvetési létszámkeretben hol kell szerepeltetni, az önkormányzatnál, az intézménynél vagy mindkettőnél? A Kjt. mely végrehajtási rendeletei vonatkoznak rá? Probléma még az is, hogy az illető élelmezésvezetői végzettséggel nem rendelkezik.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.