Intézményi társulásnál elszámolt állami támogatás

Kérdés: Több önkormányzat a szociális alapellátási és gyermekjóléti szolgálati feladatainak közös megvalósítására Család- és Gyerekjóléti Intézményi Társulást hozott létre. A feladatellátást a társulás intézménye, a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Mindkét szerv önálló költségvetéssel rendelkezik. Az állami támogatást a székhely önkormányzat kapja meg nettósítva. Ő az éves normatíva 12-ed részét havonta bruttó módon, pénzforgalommal átadja a társulásnak. A társulás a nettósítási különbözetet (Kincstári adatközlője alapján) szintén pénzforgalommal visszautalja az önkormányzatnak. Ez a "pénzjáratás" megengedett? A társulás sem a bruttó, sem a nettósítási különbözettel csökkentett normatívát nem adja tovább pénzforgalmilag az intézményének, amely az általa számlázott működési díj bevételéből fedezi a költségeit. A társulás B16 rovaton veszi be a támogatást, majd K915 rovatot használva utalja vissza a nettósítási különbözetet. Kérem, véleményezzék a szervek gazdaságossági működését, könyveléstechnikai tevékenységét, jogszabályi hivatkozással alátámasztva!
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, ha társulás látja el a feladatot, a kapcsolódó központi költségvetési támogatás összegét a székhely önkormányzat igényli és kapja meg. A kapott támogatás továbbutalását a K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre rovaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Számla sztornózása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?
Részlet a válaszából: […] Egy számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), ha a kibocsátó semmissé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. Nagyon fontos, hogy a sztornószámla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával. A sztornózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Számla javítása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Kérdésünk az alábbi: Számla javítása milyen módon történhet, ha olyan adatokról van szó, amelyek nem módosítják a számla végösszegét és adótartalmát (pl.: vevő adatai, teljesítés időpontja, fizetési határidő dátuma, megnevezés) kézzel kiállított és gépi számla esetében?
Részlet a válaszából: […] A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 168. § (2)bekezdésében és a 170. §-ában találjuk meg a számla hibájának javításáravonatkozó előírásokat. A törvény a számlahelyesbítés, illetve sztornószámlafogalmakat nem használja, de ez nem jelenti azt, hogy a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Számla adatainak javítása

Kérdés: Költségvetési szerv 20%-os áfaköteles nyomtatványt értékesít 2008. 09. 17-én, amiről a pénztáros kiállítja a bevételi bizonylatot és a készpénzfizetési számlát. (Kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határidő 2008. 09. 17.) Egy hét múlva a vevő a számla javítását kéri, mert a neve el van írva a számlán. Az intézmény sztornózta a 09. 17-i számlát (negatív előjellel az eredeti számlán lévő adatokat), majd kibocsátott egy új számlát a vevőnek, aminek a kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határideje is 2008. 09. 25-e). Helyesen járt-e el az intézmény?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az intézmény helyesen járt el a számlasztornózása során, mivel a törvény nem tartalmaz konkrét előírást arravonatkozóan, hogy milyen módon kell azokat az adatokat javítani, amelyek nemérintik az adó alapját és az adó összegét. A javítást el lehetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.