Közlekedési költség megtérítése pénzben

Kérdés: Cégünknél a bérletszelvények kiosztása nagyszámú személyes találkozást igényel. A bérletszelvények az értékük miatt belső postával nem szállíthatók, azokat a kijelölt kollégák átveszik, a szervezeti egységüknél pedig kiosztják. A koronavírus-világjárványra tekintettel december hónapban bérlet jogcímen pénzben fizetnénk ki a BKV-bérlet árát a munkavállalóknak, mely az alábbi kérdéseket vetette fel:
- Számoljanak-e el a bérlet megvételéről a kollégák számla formájában 2021. évben egy meghatározott időpontig? Ha magánszemélyként vásárolják meg a bérletet, akkor 103 000 forint az éves bérlet ára, viszont akkor nem kérhetik a munkáltató nevére a számlát. Ha a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor 114 600 forint az éves bérlet ára.
- Ha nem kell elszámolniuk, akkor csak az erről szóló egyedi KÁT-utasításban, valamint a döntést követő tájékoztatóban szerepeljen, hogy ezt az összeget közlekedési költségre kell fordítaniuk? Esetleg egy nyilatkozat formájában aláíratnánk velük, hogy erre fordítják?
- A kilépők esetében időarányosan vissza kellene fizetni, az új belépő időarányosan megkapná? Ha visszafizettetjük, akkor a bruttó vagy nettó összeget? A nettót humánusabb lenne, azonban, ha az új belépőknek is biztosítjuk ezt a juttatást, akkor többszörösen fizetjük meg a járulékokat.
- Továbbá a 4079/2020. Korm. határozat értelmében egyhavi illetményen felüli juttatás fizethető csak a munkavállalónak, márpedig a BKV-bérlet a K1113 rovaton számolandó el ugyanúgy, mint a motivációs elismerés. Ezért felmerül a kérdés, hogy hogyan igazolható az, hogy nem bújtatott motivációs juttatást fizetünk ki ezen a jogcímen. Nem szeretnénk a BKV-bérlet miatt büntetést fizetni.
Milyen feltételekkel adható pénzben a helyi közlekedés költségtérítése?
Részlet a válaszából: […] ...sem a számviteli szabályok nem írják elő ilyen esetben a munkáltató nevére szóló számlát, ezért a levélben is említett többletköltség miatt ezt nem javasoljuk. A bérlettel történő elszámolást szabályozhatják úgy, hogy a dolgozó a saját nevére szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 44. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben tényleges pénzmozgás nélkül lehetséges a költségvetési számvitelben teljesítést elszámolni. Az ingyenes étkezés térítésmentes szolgáltatásnyújtásnak minősül, melyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Emelt összegű cafeteria

Kérdés: A Költségvetési Levelek 292-es számában, az 5208-as kérdésre adott válaszuk az emelt összegű SZÉP-kártya-juttatással kapcsolatos. A mi önkormányzatunk nem emelte fel a cafeteriakeret összegét, így 2020-ban is bruttó 200 ezer forintot kap minden dolgozó. A válasz elolvasása után úgy értelmezzük ezt a változást, hogy a járvány miatti jogszabály-módosítások hatására a bruttó 200 ezer forint helyett nettó 200 ezer forint illet meg minden dolgozót június 30-ig. Jól értelmezzük a választ, vagy az csak a felemelt 400 ezer forintos összeg esetében jelent nettó összeget? Önkormányzatunknál március elején kapták meg a dolgozók az éves bruttó 200 ezer forintos juttatás 50%-át, most júniusban lenne esedékes az összeg másik fele. Így nettó 162 613 forint illetné meg a dolgozókat, figyelembe véve a szochómentességet is. A 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a szerint a Kvtv. 58. §-ának (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott juttatások – adott juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – 2020-ban nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] ...Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében közzétett szabályok nem visszamenőleges hatályúak, tehát az április 21. előtt adott juttatásokra a költségvetési törvény 58. §-a szerinti bruttó 200 000 forint időarányos része vonatkozik. 2020. április 21-ét követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés: Budapest belvárosában működő költségvetési szerv (önkormányzati hivatal) a főváros közigazgatási határán kívülről gépkocsival munkába járó alkalmazottainak munkába járás jog-címen – a vonatkozó kormányrendelet szerint – 15 Ft/km költségtérítést fizet. Tekintettel a jelen veszélyhelyzetre, kijárási korlátozásra – elsősorban a kollégák egészségének védelmét figyelembe véve – lehetséges-e a Budapest közigazgatási határán belülről gépkocsival munkába járó alkalmazottaknak is a 15 Ft/km költségtérítés kifizetése?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 25. §-ának (2) bekezdése szerint a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint adott munkába járási költségtérítést nem kell a magánszemély bevételének tekinteni. Vagyis a rendeletnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Emelt összegű SZÉP-kártya-juttatás

Kérdés: 2020. április 21-én a Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet, amely a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazását írja elő: a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves maximális cafeteriakeretét 400 ezer forintban határozzák meg. Nálunk a 200 ezer forint kifizetésre került. Az ezen jogszabály alapján kifizetésre kerülő 200 ezer forint cafeteria nettó vagy bruttó módon értelmezhető? A jogszabály úgy írja, hogy nettó 200 ezer forint. A félreértést az okozza, hogy a következő sorban már azt írják, hogy nem kell levonni a szochót.
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak.(2) A 2020. évben az Szja-tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszega) – ha a munkáltató költségvetési szerv -aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;ab) a 400 ezer forintnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Munkavédelmi szabályok a home office-ban

Kérdés: Home office elrendelése, illetve biztosítása esetén vannak-e munkavédelmi kötelezettségei a munkáltatónak? Köteles-e a munkavégzés helyszínét megtekinteni, felmérni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavédelmi szabályait a home office-ra is, eltérőek az álláspontok. Azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy az esetlegesen felmerülő költségek viselése hogyan alakul. (Kéziratzárás: 2020. 04. 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Külföldről vásárolt védőfelszerelés adómentessége

Kérdés: Egyetemünk a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban védőfelszereléseket vásárolt belföldi cégtől, aki azt külföldről hozta be. Egyetemünk költségvetési szerv, és az ÁEEK-kel számolunk el. A cég a számlát áfamentesen állította ki, de a számlán az adómentesség okára nincs hivatkozás. Helyesen járt el, vagy küldjük vissza a számlát?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Bizottság 2020. április 3-án kiadott "C(2020) 2146 final" iktatószámú határozata a 2020-as COVID-19 járvány hatásaival szembeni fellépéshez szükséges áruk behozatali vám- és hozzáadottértékadó (áfa)-mentességéről rendelkezik. A határozat alapján a behozatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkáltatói járványügyi intézkedési lehetőségek

Kérdés: Milyen járványügyi intézkedéseket tehet egy munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.