A képernyő előtti munkavégzéshez használt szemüveg elszámolása

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?
Részlet a válaszából: […] ...általános forgalmi adót..." lehet elszámolni. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a kiadás mögött természetes személyeknek fizetett költségtérítés áll – ami lehet kevesebb a számla összegénél -, így a költségtérítés értékében szereplő áfa összege sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

A munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a szerint ha a foglalkozás-egészségügyi orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére éles látást biztosító szemüveg szükséges, a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra beutalja. Dolgozóink közül a védőszemüveg-költségtérítés kifizetéséhez többen hoztak igazolást optikából, szemvizsgáló szalonból, melyen diplomás optometrista, kontaktológus, látszerész igazolta, hogy a páciens részére a szemüveg viselése javasolt/szükséges. Elfogadható-e ez az igazolás? Az előbbiekben felsorolt szakemberek végezhetik-e az EÜM rendelet szerinti szakorvosi vizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] ...éles látást biztosító szemüveggel. Nem tartozik ide a munkavállaló által egyébként is használt szemüveg, tehát a munkáltató költségtérítési kötelezettsége ezekre az esetekre nem vonatkozik. A cél, hogy ezzel a szemüveggel a munkavégzés során a monitort...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Telefonköltség megtérítése

Kérdés: Az intézmény egyik dolgozója levélben kérte az intézményt, hogy magántelefon-költségei közül azokat a tételeket, amelyek a munkájával kapcsolatban merültek fel, térítse meg az intézmény. Indokként megfogalmazta, hogy a kettőjüknek kiadott hivatali telefont nehezen tudták megosztani. A kérelemhez mellékelte a részletes híváslistáját, melyen az egyes tételek mellé feltüntette azokat a neveket, akiket a munkájával kapcsolatban hívott. A kérdés az, hogy megtéríthető-e ez a költség, illetve elegendő-e ez a levél és a részletes híváslista?
Részlet a válaszából: […] ...hívásegység díját,– a hívott számokat,– a hívásirányokat,– az igénybe vett szolgáltatásokat (SMS, adat),– a hívások díját.A költségtérítés nem haladhatja meg a hivatalinak elismert beszélgetésekre jutó – szolgáltató által számlázott – díjat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szemüvegtérítés adókötelezettsége

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő, tavalyi adózásra vonatkozó megállapítások nem helytállóak, azonban az valóban igaz, hogy 2019-től részben változtak a szemüvegtérítésre vonatkozó adózási előírások.Különbséget kell tenni védőszemüveg és egyéb szemüveg között. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg megtérítésével kapcsolatos adózási és számviteli kérdések

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...A működési kiadások részeként elszámolt olyan személyi juttatások esetén, amelyek mögött természetes személyeknek fizetett költségtérítés áll, azok részei a személyi juttatásoknak, így nem számolhatók el a K351 rovaton (a költségtérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Képernyő előtti munkavégzés

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?
Részlet a válaszából: […] A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi ésbiztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet hatálya az 1.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében kiterjed minden olyan szervezettmunkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Védőszemüveg juttatása

Kérdés: Főállású polgármester jogosult-e védőszemüveg-juttatásra? [Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet 1. § a) pontjában hivatkozott Mvt. 87. § 9. pontjában nem szereplő jogviszony.] Polgármesterünk az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése alapján választása szerint költségtérítésben részesül.
Részlet a válaszából: […] A főállású polgármester, mint sajátos közszolgálatijogviszonyban lévő, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 87.§-ának 9. pontja szerint feladatait szervezett munkavégzés keretében látja el,így a képernyő előtti munkavégzés minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Dolgozók utazásiköltség-térítése II.

Kérdés: Dolgozónk közigazgatási határon kívüli lakóhelyéről személygépkocsival érkezik Budapestre. Itt a peremkerületben leparkol, és a továbbiakban a tömegközlekedési járműve(ke)t veszi igénybe, hogy munkahelyére érjen. A lakása és a parkolóhely közötti távolságra a gépjárművel történő munkába járás költségeinek megtérítése címén elszámolható-e a 9 Ft/km, illetve a közigazgatási határon belül BKV-járatokra érvényes bérlet adható-e ezzel egy időben?
Részlet a válaszából: […] A 2006. január 1-jétől hatályos Szja-tv. szabályai szerint akérdésben említett kétféle juttatás akkor is adómentes, ha abban egyidejűlegrészesül a munkavállaló.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.34. pontja szerintminden külön feltétel nélkül adómentes a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Hivatali, üzleti utazás, illetve konferencián való részvétel elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint "üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás – a munkába járás kivételével..." . Ha tehát egy az intézethez érkező kutató, vagy az intézet képviseletében külföldre utazó kutató, aki tőlünk ezért adóköteles jövedelmet kap (az Art. szerint ez szükséges ahhoz, hogy kifizetők legyünk), akkor az utazása üzleti útnak minősül. Mindehhez nem kell, hogy az illető velünk munkaviszonyban legyen, munkaviszony csak a kiküldetéshez szükséges. A kifizetéseknek persze valamilyen jogviszonyon kell alapulni, de ez lehet pl. megbízási szerződés vagy OTKA-szerződés is. Jellemző módon az intézethez érkező külföldi kutatók eleget tesznek ezen feltételeknek, hiszen jövedelem megszerzése érdekében érkeznek, tevékenységük a kutatóintézet tevékenységével szorosan összefügg. Ugyanez vonatkozik a külföldi konferenciákra stb. utazó magyarokra is, amennyiben tőlünk adóköteles jövedelmet (pl. napidíjat) kapnak. Rájuk tehát vonatkozik az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének q) és r) pontja – és hasonlóan a g) is –, mely szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy és szállás ellenértékét, vagyis az adómentesen juttatható. Ugyanezen okból nem kell a szállás díját természetbeni juttatásnak – ezen belül is reprezentációnak – minősíteni az általunk rendezett konferenciák előadói tekintetében. A reprezentációt ugyanis az Szja-tv. 69. § (1) bekezdése úgy határozza meg, hogy a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, ... rendezvény, esemény keretében ... nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). A hozzánk érkező kutatók azonban nem vendégként vannak itt, hanem munkát végeznek, ezért rájuk az üzleti utazásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazhatjuk. A konferencián részt vevő kísérőknek pl. családtagoknak kifizetett utazás, szállás díja azonban már reprezentációnak számít. Ezt az értelmezést támasztja alá az APEH által kiadott 2003/128. Adózási kérdésben leírt állásfoglalás is. Kérdéseim e két témakört illetően a következők: Csak abban az esetben értelmezhető, illetve fizethető ki a hozzánk külföldről érkező kutató úti-, illetve szállásköltsége külföldi kiküldetésnek, amennyiben párhuzamosan adóköteles jövedelmet juttatunk számára? Amennyiben nem juttatunk adóköteles jövedelmet a hozzánk érkező kutatómunkát végző számára, a részére kifizetett úti- és szállásköltség milyen kategóriába tartozik? Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi eljárást alkalmazzuk? A konferenciára meghívott külföldi kutatókat (akik azáltal, hogy az intézethez jönnek konferenciára, kutatómunkát végeznek) magyar szálláshelyeken helyezünk el, amelyet külföldi kiküldetés címén számolunk el.
Részlet a válaszából: […] Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 178. § 18.pontjában foglalt rendelkezés, amely szerint "kifizető: az a belföldiilletőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki)adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat...", nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Védőszemüveg költségtérítése

Kérdés: Intézményünk a számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg vásárlásához egységesen 25 000 Ft pénzbeli támogatást biztosít az arra jogosult dolgozói részére. A dolgozók számlát hoznak az elkészített szemüvegről, de annak végösszegéből csak a belső szabályzatban rögzített költségtérítés összegét fizetjük ki részükre, a többletköltség a dolgozót terheli. A könyvelése az 514292. főkönyvi számlára történik, de ez az összeg nem kerül rögzítésre a bérrendszerben a dolgozó egyéb éves juttatásai-jövedelmei között. Úgy gondolom, hogy a szemüveg ezáltal a dolgozó tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés: keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az intézménynek a kifizetett költségtérítés után, illetve jelenleg helyesen történik-e a gazdasági esemény rögzítése a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...Egyéb esetben a 25 000 forintostérítés a dolgozók bérjövedelmeként adóköteles.Az éles látást biztosítószemüveghez nyújtott költségtérítést a költségvetési szerveknek az 51429. Egyébköltségtérítés és hozzájárulás főkönyvi számlán kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
1
2