17 talált cikk a szállítás , költségtérítés kifejezésre

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatott munkavállalónak (éttermi feketemosogató), aki jelenleg havi 15 napot dolgozik, lehet adómentesen bérletet fizetni? Vidékről jár Budapestre dolgozni. Ha igen, akkor tudomásom szerint a vidéki bérlet 100%-a adómentes lehet. A csatlakozó Budapest-bérlet, ami külön fel van tüntetve a MÁV--bérleten (melynek ára 10.500 Ft), bérként adózik?

Kérdés: A településünkre vidékről bejáró általános iskolások szállítására az önkormányzat szerződést kötött egy buszos szállítócéggel. A cég havonta számlázza a szállítási díjat az önkormányzatunk felé. A számlában a cég 27%-os áfát számol fel. A képviselő-testület döntése értelmében az idei tanévtől a buszos szállításért az önkormányzatunk költségtérítést kér a szülőktől a szállítási költségek ellentételezéseként. A szülők felé az önkormányzatnak milyen bizonylatot kell kiállítani a beszedett díjakról? A költségtérítés szolgáltatásnak minősül, ezért számlát kell esetleg kiállítani? Ez esetben a fizetendő áfa összegéből le lehet vonni a buszos cég által kiszámlázott fizetendő áfa összegét? Mivel a beszedett díjak biztosan nem fedezik a buszos cég felé fizetendő díjakat, mekkora összegben lehet levonni az áfát? Esetleg a teljes összeg vissza-igényelhető?

Kérdés: Egy szakképzési centrum Budapestről Budaörsre teszi át a székhelyét. A munkavállalók nagy része budapesti lakos, az új székhelyre csak budapesti BKV-bérlettel és egy kiegészítő bérlettel tudnak menni, mely Budapest és Budaörs között érvényes. Kötelező-e megtéríteni a budapesti helyi bérletet és a budaörsi kiegészítő bérletet 86%-ban? Milyen adókötelezettség keletkezik a juttatás után?

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?

Kérdés: Munkavállalónk kap 50%-os utazási utalványt a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján. Ezenfelül minden hónapban hozza a távolsági járatokon vett 50%-os kedvezményes menetjegyeket, amelyek 86%-át megtérítjük munkába járás céljából. Április hónapban már hozzácsatolta a helyi járat menetjegyeit is. A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szemlélteti, hogy mi az, ami kifizethető, viszont az "átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás" nem egyértelmű számomra. A helyi járat jegyeinek 86%-át is meg kell téríteni neki, vagy az már nem tartozik bele a munkába járás költségtérítései közé?

Kérdés: A gépkocsit munkaidőben veszik igénybe a kollégák a feladat ellátásához. Szervezeti egységünkben többen egy településről járnak munkába a költségvetési szerv székhelyére. 5 munkába járó alkalmazott esetén lényegesen gazdaságosabb lenne a "hivatali" (bérelt) gépkocsi igénybevétele, mint valamennyi dolgozó munkába járással kapcsolatos költségtérítésének megfizetése. Hogyan tudjuk szabályosan elszámolni a hivatali gépkocsi igénybevételét munkába járáshoz? Milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettség terheli a munkavállalót, illetve a munkáltatót a fenti lehetőség biztosítása kapcsán?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy rendszámos, használt kistraktort. Az értékesítő cég által rendelkezésünkre bocsátott dokumentum nem tartalmaz az erőgép fogyasztási normájával kapcsolatos adatot. A traktorhoz tartozik egy tolólap, melyet a külterületi utak talajegyengetéséhez vesszük igénybe, illetve személygépkocsi-utánfutó vontatására használjuk üresen és rakottan egyaránt. Hogyan állapítsuk meg a fogyasztási normát? Egy szakember azt ajánlotta, hogy tapasztalati adatok alapján saját magunk, mégpedig órára vetítve, tolólapozásra, az utánfutó üres és rakott vontatására vonatkozóan. A mért fogyasztást jegyzőkönyvben rögzítsük, legyen aláíratva a polgármesterrel, és a továbbiakban ez a dokumentum szolgál a fogyasztási norma alátámasztására. Elfogadható-e ez a megoldás, vagy a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 4. mellékletében foglaltak szerint kell eljárni? Ebben az esetben ki állapítja meg a területi kategóriát?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete úgy határozott, hogy a község általános iskolájába járó gyermekek közül azokat, akik a megyei tanulmányi versenyeken jó helyezést értek el, és az őket felkészítő pedagógusokat többnapos külföldi tanulmányútban részesíti. Az önkormányzat nevére 9 db repülőjegy megnevezéssel szóló számlát küldött az utazási iroda. Kérdésem, hogy ezt milyen kiadásnemre kell elsődlegesen könyvelni az önkormányzatnál a tanulók, illetve a pedagógusok tekintetében, annak fényében, hogy az iskola fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó látja el? Továbbá kapcsolódik-e a kifizetéshez adó- és járulékfizetési kötelezettség az önkormányzat részéről?

Kérdés: Kérdésem a dolgozók munkába járással kapcsolatos költségtérítésére vonatkozik. Ha a dolgozó lakóhelye pl. Pátyon van, és a munkahelye a II. kerületben Budapesten, akkor én mint munkáltató hogyan vagyok köteles téríteni a dolgozónak a bejárást? 1. Csak Budapest közigazgatási határig, vagy adott esetben a Széna térig, mert a távolsági busznak ott a végállomása, és a dolgozó ott száll le, mert ez van a legközelebb a munkahelyéhez? 2. A dolgozónak két részletben kell kérni a havi bérletet, egyik részben a közigazgatási határig, második részben pedig a közigazgatási határtól? 3. Ha kifizetem neki a teljes távolságra, adott esetben Páty-Budapest II. ker., Széna tér távolságra, akkor a közigazgatási határtól le kell adóznom 25% személyi jövedelemadóval, mintha helyi közlekedés lenne?