Bankszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 54/B. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően, a jogszabályban meghatározott szervek által feltárt hibák javításai kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Gépjárműadó-túlfizetés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottjának korábbi évekről van túlfizetése gépjárműadó kapcsán. Az önkormányzatnál fennálló túlfizetését a NAV figyelembe veheti-e?
Részlet a válaszából: […] A NAV hatásköre csak az általa 2021. január 1. óta nyilvántartott gépjárműadó-kötelezettségekre terjed ki. Továbbá az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény a gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása kapcsán nem rendelkezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. rendelkezései szerint, a családi kedvezmény érvényesítése minden olyan hónapra lehetséges, amely hónapokra a kedvezményezett eltartott után családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Önkormányzati konyha készletgazdálkodása

Kérdés:

Az önkormányzat saját konyhát üzemeltet költségvetési szervén keresztül. A konyhával összefüggő raktárkészlet-gazdálkodásra az élelmezésvezető külön szoftvert használ, az nem az ASP rendszerébe kerül könyvelésre. A raktárkészlet-változásról negyedévente készül feladás a főkönyv részére, és az ASP-be átvezetésre kerül a készletváltozás. Helyesen jár-e el a költségvetési szerv, vagy a teljes raktárkészletmozgást az ASP-ben kell vezetni?

Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXXXIX. törvény 114. §-ának (2)–(3) bekezdése kimondja, hogy a helyi önkormányzat – egyes kötelező feladatainak informatikai támogatása céljából – csatlakozik a helyi önkormányzatok feladatellátását támogató, számítástechnikai hálózaton keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...bármilyen metódus, számítási módszer alapján meghatározhatja.Közalkalmazottak esetében azonban – véleményünk szerint – csak a költségvetés keretei között dönthet erről az arra jogosult döntéshozó (pl. költségvetési szerv vezetője vagy magasabb szintű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kötelezettségvállalás elszámolása

Kérdés:

Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött földterületek vételére. A szerződés alapján a vételárat 2 egyenlő részletben kell kifizetni. Az első részlet fizetési határideje 2022. december 15. volt, míg a vételár második részletének kifizetési határideje: 2023. március 31. Úgy gondolom, hogy kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételekor az első részlet összegét a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, majd a második részletet a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásként kell nyilvántartásba venni. Kérem, hogy a fent leírtakkal kapcsolatos gazdasági eseménnyel összefüggő költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti könyvelési tételeket leírni szíveskedjenek!

Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 46. §-ának (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok kiadási előirányzatai terhére a költségvetési év december 31-ét követően esedékes határozott és határozatlan idejű fizetési kötelezettség eseténa) a december 31-éig esedékes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Hibás számlaszám az adó-visszatérítésen

Kérdés: A Költségvetési Levelek 313. számában az 5564. számú kérdésben foglalkoztak a téves adószámra fizetéssel. Esetünkben ennek a fordítottja történt, elírtuk a számlaszámot, amire a kiutalást kértük. Hogyan lehet ezt javítani?
Részlet a válaszából: […] Az adózó által a bevallásban megjelölt számlaszámra teljesíti a kiutalást az adóhatóság. A bevallás beérkezése után megvizsgálják, hogy jogszerű-e a visszaigénylés. Ha igen, akkor a kért összeget jóváírják a folyószámlán, és ha az adózó kiutalást kért, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Garanciális csere

Kérdés: Intézményünk televíziót vásárolt. Meghibásodott a készülék, és mivel nem volt javítható, garanciális csere történt. Kaptunk egy új készüléket, ugyanazt a típust, ami elromlott. Az elromlott készüléknek még volt értéke, és természetesen értékcsökkenést is számoltunk rá. A szolgáltató csereértéket nem határozott meg. Jól gondolom, hogy az elromlott készüléket ki kell vezetnünk, majd terven felüli értékcsökkenést is el kell számolnunk rá? A cserekészüléket milyen értéken kell nyilvántartásba venni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget, és amennyiben van különbözet, azzal a cserébe kapott tárgyi eszköz bruttó értékét szükséges módosítani mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben. (Kéziratzárás: 2021. 10. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Környezetvédelmi alap kezelése

Kérdés: A környezetvédelmi alap felhasználásának jogi kereteit ismerve kérdezem, hogy a beérkezett bírságokat stb. kötelező-e elkülönítve "tárolni" az adott számlán, vagy maga az összeg (cash) átvezethető a költségvetési számlára, megelőzve a folyószámlahitel igénybevételét? Értelemszerűen a könyvelés során a megfelelő előirányzatot terheljük, és a megadott COFOG-okat használjuk. Mindössze a likviditást szeretnénk év közben javítani, megoldani a cash átvezetésével.
Részlet a válaszából: […] A Kvt. 58. §-a mondja ki, hogy a települési önkormányzat és a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi alapot hozhat létre. A jogszabály a környezetvédelmi alap elkülönített számlán történő kezelését nem írja elő. Az alappal kapcsolatos bevételek és kiadások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Étkezési térítési díjak kezelése

Kérdés: A településen lévő iskolában – a korábbiakban kialakult gyakorlat szerint, az önkormányzat megbízása alapján – az iskolatitkár helyben szedi be az étkező gyermekektől az étkezési térítési díjakat. Mindenki készpénzben fizet, a térítési díj összegéről (kézi) nyugtát állítunk ki. (A nyugtás beszedésen egyelőre nem szeretnénk változtatni, ha nem szükséges.) Az így beszedett térítési díjakat az iskolatitkár a postán, csekken feladva befizeti az önkormányzat bankszámlájára. Így az önkormányzatnál bevételként a bankszámlán jelenik meg. Úgy véljük, hogy ez az eljárás nem helyes, mert a banki jóváíráshoz nem kapcsolhatók nyugtás, készpénzes tételek. Helyesebb lenne úgy, ha az összegyűjtött térítési díjak összegét az önkormányzat házipénztárába fizetné be az iskolatitkár (illetve innét kerülne feladásra a postán)? Amennyiben a házipénztárba fizeti be, akkor maradhat-e a pénztár bevétele, vagy mindenképpen be kell fizetni a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] ...más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.
1
2
3
13