Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...a társulás tagjainak vagyoni jogait, kötelezettségeit.Az Áhsz. 49/A. §-a a társulás alapítására az alábbiak szerint rendelkezik:(1) Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása - ideértve a kiválás útján történő alapítást is - esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közszolgáltatások ellátása

Kérdés: A MÁV Zrt. és önkormányzatunk között megállapodás jött létre közfeladatok teljesítése és közszolgáltatás nyújtása címen. Önkormányzatunk kiszámlázza a szolgáltatás díját a MÁV-nak, az általuk megküldött teljesítési igazolás alapján. A számlát is ezzel a megnevezéssel szükséges kiállítani (közszolgáltatás nyújtása). A megállapodás szerint a vasúti megállóhelyek tisztántartása a feladat. Tekinthető-e közfeladatnak ez a tevékenység, számlázhatunk-e áfamentesen a MÁV részére? Önkormányzatunk adóalany, áfás. Amennyiben áfásan kell számlázni, levonásba helyezhető-e a megfizetett áfa?
Részlet a válaszából: […] ...közfeladat jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. A közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet a törvényben meghatározott eszközökkel, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Költségvetési szerv feladatainak átvétele

Kérdés:

Lehetséges-e költségvetési szerv egyik feladatát áthelyezni nem költségvetési szervbe? Az Áht. 11. §-ának (3a) és (3b) pontja a kiváló szervezeti egységet költségvetési szervbe teszi.

Részlet a válaszából: […] ...Áht. 11. §-a a költségvetési szervek átalakításáról, megszüntetéséről szól. Az esetleges átalakításról, feladatáthelyezésről szóló döntés az alapító jogköre, illetve, ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre, akkor jogszabály rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Alapítvány létrehozása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 41. §-a a költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadási előirányzatai terhére azok kezelőszerve esetében tiltja, hogy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv feladatainak ellátása

Kérdés: Intézményünk gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, mely ellátja egy másik, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv feladatait is. Mindkét intézmény fenntartója a Kistérségi Intézményfenntartó Társulás. A kistérségi társulást 2 település alkotja. Szeptember 1-jétől a gazdasági szervezettel rendelkező intézményből kiválik az egyik település, tehát valószínűleg ennek az intézménynek a fenntartója ezután a helyi önkormányzat lesz. Mivel a 2 intézménynek más fenntartója lesz, elláthatja-e továbbra is a jelenlegi intézmény a gazdálkodási feladatokat a másik intézménynél?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 9. §-a szerint a költségvetési szerv irányítása magában foglalja többek között a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezését vagy megbízását, felmentését vagy megbízásának visszavonását.Az Áht. 10. §-a szerint a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Kivétel a kisadózó vállalkozási adó alól

Kérdés: A Katv. 8. §-ának (6) bekezdése szabályozza a különadó-fizetési kötelezettséget. (6c) bekezdés: "Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak."
Az önkormányzat, mint jogi személy, beleszámít-e a kivételi körbe? Az önkormányzat által létrehozott intézmény, mint költségvetési szerv, beleszámít-e (vagy csak a központi költségvetési szervek)?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve azok társulásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Jogutóddal történő megszűnés

Kérdés: Költségvetési szerv 2021. 09. 30-i jogutóddal történő megszűnését követően milyen szabályok alapján fogadja be a jogutód a szerződéses partnerek számláit? A jogelőd szervezet kapott 09. 20-i keltezésűt októberi elszámolási időszakra vonatkozóan. A jogutód elfogadhatja-e a számlát ebben az esetben, ha a jogelőd szervezetre van kiállítva? Októberben érkező számlát, ami szeptemberi elszámolási időszakra szól, befogadhat-e a jogutód szervezet, ha a jogelőd szervezetre van kiállítva? A jogelőd szervezetek esetében meddig szükséges a beérkező számlákat a záró beszámolóban kötelezettségként szerepeltetni? Jogelőd szervezetre kiállított számla befogadásának határidejére vonatkozóan van-e szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 11. §-a szerint az alapító szerv a költségvetési szervet jogutóddal vagy jogutód nélkül megszüntetheti. A költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése átalakítással történhet. Átalakítás az egyesítés, a szétválás, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Kisadózó vállalkozás 40 százalékos adó alóli mentesítése

Kérdés: Sor kerülhet-e 40 százalékos adó alóli mentesítő szabály alkalmazására, ha a szerződést a kisadózó vállalkozás helyi önkormányzattal kötötte?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 104. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár (MÁK) törzskönyvi nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (1) bekezdésében rögzíti a költségvetési szerv fogalmát, amely alapján a költségvetési szerv közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésből nem derül ki, hogy a részvénytársaság részére milyen jogcímen történt a befizetés, a tőke-visszapótlás ugyanis nem egy jogszabály által definiált meghatározás. A 2012-ben hatályban lévő Gt. 245. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.
1
2
3
4