Fizetés nélküli szabadságát töltő köztisztviselő megbízása

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő jelenleg gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságát tölti. A köztisztviselő titkársági és anyakönyvvezetői feladatokat lát el. A fizetés nélküli szabadság megszakítása nélkül, megbízási szerződéssel megbízhatja-e a közös hivatal a távol lévő dolgozót anyakönyvi feladatok ellátására? A dolgozó anyakönyvvezetői feladatokra történő megbízása nem került visszavonásra a fizetés nélküli szabadság idejére.
Részlet a válaszából: […] ...kell lenni a kérdéses esetben az Ávr. azon rendelkezésére, miszerint a költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Különadó a katában

Kérdés: A Katv. előírása szerint, ha egy gazdasági társaság egy kataalany partnerével éves szinten eléri a 3 millió forint forgalmat, 40% különadót köteles fizetni. Kivételt jelentenek azok az egészségügyi vállalkozások, melyeket az OEP finanszíroz. Mi a helyzet azon vállalkozásokkal, melyek nem közvetlenül az OEP által finanszírozottak, hanem a kórházakkal állnak kapcsolatban? A kórházakat az OEP finanszírozza, a gazdasági társaság a kórházzal áll kapcsolatban, a kataalany pedig a társasággal. Ebben az esetben mentesül a gazdasági társaság a különadó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű adókötelezettség alól.Az egészségügyi szolgáltatók egy része (pl. állami fenntartású kórházak) az Áht. szerint költségvetési szervnek minősül, ezért az általuk közvetlenül a kisadózónak juttatott 3 millió forintot meghaladó összeg után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Háziorvosi ügyelet katás orvosokkal

Kérdés: Önkormányzati társulásunk háziorvosi ügyeletet működtet. A feladat finanszírozására a NEAK-kal finanszírozási szerződésünk van. Az ügyeletben részt vevő orvosok az elvégzett egészségügyi szolgáltatást kiszámlázzák a társulás felé, akik között vannak katás vállalkozók is. Ha egy katás partnernek kifizetett szolgáltatási díj eléri az évben a 3 millió forintot, akkor a kifizető társulást terheli-e a 40%-os különadó-fizetési kötelezettség? A társulás nem költségvetési szerv. Az erről szóló jogszabályban felsorolt kivételek közül érvényes-e ránk az egészségbiztosítási alapokból származó finanszírozásként juttatott kifizetés adómentessége?
Részlet a válaszából: […] ...juttat az egészségügyi szolgáltatóként tevékenységet folytató kisadózó vállalkozásnak, és az az összeg, amit az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.Az egészségügyi szolgáltatóként tevékenykedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Bér könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzat és a hivatal bérelszámolásának és a finanszírozásnak a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...– a közfoglalkoztatással érintett helyi önkormányzatok és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

A kisadózó vállalkozás értelmezése

Kérdés: A Katv. 2021. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései szerint az alábbi esetekben merül fel a kifizetőt terhelő 40%-os adófizetési kötelezettség 3 millió Ft bevétel felett:
- 8. § 6a) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- 8. § (6b) bekezdése szerint, ha a kisadózó vállalkozás olyan külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40%-os mértékű adót fizet.
- 8. § (6c) bekezdése szerint, ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40%-os mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A d) pont szerinti Áht. költségvetési szerv alatt az önkormányzat is értendő, azaz az önkormányzat is költségvetési szervnek tekintendő a szabály értelmezésénél?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (1) bekezdésében rögzíti a költségvetési szerv fogalmát, amely alapján a költségvetési szerv közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv alapításáról jogszabály vagy alapító okirat rendelkezik, az önkormányzatok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Kisadózó vállalkozások adózása

Kérdés: A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat (Önálló iromány száma: T/10856., 36. módosító pont) 83. §-a a 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-ával kapcsolatosan a következőt tartalmazza.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
e) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Az Áht. alábbi paragrafusa alapján úgy értelmezzük, hogy a helyi önkormányzat nem költségvetési szerv.
105/A. § (1) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és a jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy (e paragrafus alkalmazásában a továbbiakban: nem költségvetési szerv törzskönyvi jogi személy) az alapító szerv által vagy törvényben meghatározott napon jön létre és szűnik meg.
1. A helyi önkormányzat költségvetési szerv?
2. A fenti törvénymódosítás értelmében a helyi önkormányzatnak 2021-től a kisadózó vállalkozásnak a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Helyesen értelmezi, hogy az önkormányzat nem költségvetési szerv.2. A jogszabály szövege alapján jelenleg úgy értelmezhető, hogy pl. az önkormányzat polgármesteri hivatalára és intézményeire nem vonatkozik a 40%-os adófizetés, de az önkormányzatra igen.A probléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. 44. §-ának (2) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyekben tényleges pénzmozgás nélkül lehetséges a költségvetési számvitelben teljesítést elszámolni. Az ingyenes étkezés térítésmentes szolgáltatásnyújtásnak minősül, melyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Kata 2021. évi változása

Kérdés: A kata változásáról szóló jogszabályból számunkra úgy tűnik, hogy a költségvetési szerveket nem terheli a katás vállalkozók után fizetendő 40%-os adóteher. Intézményünk alapvetően NEAK-finanszírozásból működő szakorvosi rendelőintézet (önkormányzati költségvetési szerv). Néhány szakorvosunk kisadózó vállalkozóként látja el a tevékenységét, biztosan lesz, aki átlépi a 3 millió forintos értékhatárt. Jól értelmezzük, hogy ez esetben ránk nem vonatkozik a 40%-os adóteher-bevallási és -fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagyd) amelyet az Áht. szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Baleseti járadék elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény volt dolgozójának baleseti járadékot fizet (munkahelyi balesetből kifolyólag). A Magyar Államkincstár folyósítja a volt dolgozónak, amelyet az egyetem térít meg a Kincstár felé. Jól értelmezzük, hogy a K44 vagy esetlegesen a K47-es rovatkódon kell elszámolni? Továbbá abban is kérjük iránymutatásukat, hogy az 5-ös vagy a 8-as számlaosztályon belül milyen főkönyvi számon kell helyesen könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...jár el központi nyugdíjbiztosítási szervként, az ellátást tehát a Magyar Államkincstár folyósítja, amelyet az egyetem megtérít. A költségvetési szerv által megtérített baleseti járadékot az Áhsz. 15. és 16. melléklete alapján a K355. Egyéb dologi kiadások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...késedelmi kamat számviteli elszámolása a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet szerint a következő:1. Kölcsön folyósítása a költségvetési számvitel szerint:  a) Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként   T05862 T0022 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.
1
2
3
4