Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonostársak közössége és a közösség tagjai között nem történik adóköteles szolgáltatásnyújtás a közös tulajdon fenntartása során közösen igénybe vett víz-, villany-, szemétszállítás stb. szolgáltatások ellenértékének a tulajdonostársak közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok

Kérdés: 1. Önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott háziorvos a Kjt. és a 2020. évi C. törvény értelmében lehet-e vezető tisztségviselő egy gazdasági társaságban?
2. Az orvosi ügyeleti kötelező önkormányzati feladatot az önkormányzat szerződéssel átadta egy egészségügyi bt.-nek. Az önkormányzat alkalmazásában álló háziorvos az önkormányzatnál megbízási szerződéssel látja el az orvosi ügyeletet a megbízott bt.-nél, mely szolgáltatást az önkormányzat kiszámlázza a bt. felé. Szabályosan kötött-e megbízási szerződést az önkormányzat a közalkalmazottjával?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az egészségügyért felelős miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, az egészségügyi szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] ...97. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Vevőkkel szembeni követelések leltározása

Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?
Részlet a válaszából: […] ...tartozásokat, mind a vevőköveteléseket egyeztetni kell a leltározáshoz, illetve a mérleg alátámasztásához.Az előző szabályok a költségvetési szervekre is vonatkoznak. Az egyeztetési kötelezettség nem kötött értékhatárhoz. Tehát a 100 000 forint alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

PDF-számla befogadása

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vállalt feladatot képes-e teljesíteni. Ezek az eljárások az üzleti ellenőrzési eljárás részei. Ezen eljárások része a költségvetési szférában a szerződések, megrendelések írásba foglalása, a kötelezettségvállalás, teljesítésigazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

"Közterület rendbetétele" bevétel

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2018. 02. 06-án megjelent számában a 4646. számú kérdéshez kapcsolódóan merült fel bennem egy további kérdés. 2019. január 1-jével kellett csatlakoznunk az ASP-rendszerhez. Most próbáljuk kialakítani a rovat- és főkönyviszámla-rendszereket. Sajnos a fentebb említett cikkhez kapcsolódó "közterület rendbetétele" bevételhez nem találunk megfelelő rovatot és főkönyvet. Kérem, szíveskedjen segítségünkre lenni abban, hogy mely rovatra és főkönyvre kellene könyvelnünk ezt a típusú bevételt. A továbbszámlázott szolgáltatás rovatra nem könyvelhetjük, mivel nem is kerül kiállításra számla, így a B43/2 rovat és a hozzá kapcsolódó 351432 főkönyvi számla nem megfelelőek. Az elmúlt évben (szerintem tévesen) az egyéb települési adók alá soroltuk be, de elképzelhető, hogy ebben az esetben adórendelettel kellett volna rendelkeznie az önkormányzatnak. Ez egy egyszerű önkormányzati rendelet, így a B36/15 rovat és a hozzá kapcsolódó 3513615 főkönyvi számla valószínűleg szintén nem lesz megfelelő.
Részlet a válaszából: […] A 4646-os kérdés szerint az önkormányzat helyi rendeletben szabályozta a közterület tisztántartására vonatkozó előírásokat. A rendelet szerint az ingatlan tulajdonosának a kötelezettsége az ingatlana előtti közterület rendben tartása, és abban az esetben, ha felszólítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Követelésről lemondás

Kérdés: Helyi önkormányzat vagyunk. Követeléseink között szerepelnek 2012. évben, 2013. évben, 2014. évben kiállított – lakbérről, üzletbérbeadásról szóló – számlák. A számlák egyedi összegei egyik esetben sem érik el a 100 000 Ft-ot. Viszont van olyan partnerünk, akinek a 2012-2014 között felhalmozott tartozása meghaladja a 100 000 Ft-ot. A fenti esetekben élhetünk az Áht. 97. §-a szerinti elengedéssel? Ha igen, ezt milyen módon dokumentálhatjuk?
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell. A kis összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Európai uniós támogatás

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (3) bekezdése július 26-tól az alábbiakra módosult: "A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni." Kell-e ezt a bekezdést alkalmazni a helyi önkormányzat költségvetési szervére, illetve a társulás költségvetési szervére, illetve akkor, ha pályázat fő kedvezményezettje az önkormányzat, de az uniós pályázati támogatása tartalma nem éri el az 50 millió Ft-ot, ellenben a vele konzorciumban lévő társulás által alapított költségvetési intézményé igen? Kell-e ilyen esetben az önkormányzatnak és/vagy az intézménynek kincstári alszámlát nyitnia?
Részlet a válaszából: […] ...a kettős kötelezettséget a fentiekben említett kedvezményezettek részére írja elő. A jogszabályi módosulás az önkormányzati költségvetési szerveket és a társulás költségvetési szerveit nem érinti.A konzorcium a pályázati projekt megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Jólteljesítési biztosíték

Kérdés: Iskolánk egy beruházás kapcsán több olyan számlát kapott, amiben jólteljesítési biztosíték szerepel. Ezeket a számla teljes összegével aktiváltuk, a jólteljesítési biztosítékokat mint szállítói tartozást tartottuk nyilván. Év végén az a döntés született, hogy ezeknek a tartozásoknak egy részét elengedik, így kivezetésre kerültek a 9244 számlával szemben. Az idén viszont az iskola úgy döntött, hogy mégis kifizetnék ezeket a számlákat. A kérdésem az, hogy hogyan tudom szabályosan visszavezetni tartozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...helyesen van-e kiállítva. Garancia, kezességek számviteli elszámolása a következő: 1. Garancia, kezesség nyilvántartásba vétele a költségvetési számvitel szerint   T 041 Kezességgel, garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségek  K 006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Leltárhiány megtérítése

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Év végével leltárhiány került megállapításra, melyet szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. A?nyilvántartásunkban nettó értéken szerepelnek a készletek. A számlát nettó értékben áfa nélkül, nettó értékben áfával, vagy felbruttósított nettó értékben állítsuk ki?
Részlet a válaszából: […] A leltárhiány megtérítése esetén a munkavállaló kártérítést fizet a munkáltató részére, melyről számlát nem lehet kiállítani, tekintettel arra, hogy a kártérítés nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá. A kártérítés – annak összegétől függően – írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
1
2
3