Házipénztárból történő készpénzkifizetés

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
Részlet a válaszából: […] ...sor. A kiadások értékpapírral nem teljesíthetők.Az Áht. végrehajtására kiadott Ávr. 148. §-ának (3) bekezdése csak a központi költségvetési alrendszerbe tartozó költségvetési szervekre nézve rögzíti taxatíve a házipénztárból történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Házipénztárból teljesíthető készpénzes kifizetések

Kérdés: Úgy tudom, hogy munkabérelőleget már nem lehet házipénztárból kifizetni. Valóban így van, és tényleg egyáltalán nem lehet, vagy az intézmények belső szabályzatukban eltérhetnek ettől? Többször előforduló probléma, hogy külföldről érkező vendégeink nem rendelkeznek magyar bankszámlával, viszont a jövedelmük utalásáig azonnal szükségük van készpénzre (forintra), hogy az itteni megélhetésüket fedezzék. Esetenként előfordul, hogy saját dolgozóinknak is mielőbb készpénzes előlegre van szükségük. Mely rendelet vagy törvény szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(3) bekezdései szabályozzák a házipénztárból történő készpénzkifizetésre vonatkozó szabályokat. Az (1)-(2) bekezdések minden költségvetési szervre nézve rögzítik, hogy a házipénztárba készpénz vehető fel, illetve azt, hogy a házipénztárból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkanélküli-ellátás figyelembe- vétele közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő megállapításánál

Kérdés: Új költségvetési intézményként átvett közalkalmazottaink személyi anyagait felülvizsgáltuk. A fizetési fokozat megállapításához a munkanélküli-ellátás időtartamának beszámítására többféle példát láttunk, ezért kétség merült fel:
- jogszerző idő-e az 1992. július 1-je előtti munkanélküli-ellátás időtartama a fizetési fokozat szempontjából?
- jogszerző idő-e a fizetési fokozat szempontjából a munkanélküli-ellátás időtartama 1992. július 1-jétől 1992. december 31-ig a 6 hónapos szabályra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati tisztviselők besorolásánál [Kttv. 8. § (5) bekezdés] valóban rendelkezik a törvény arról, hogy a besorolásnál beszámítandó, felsorolt jogviszonyok alatt fennállt, munkavégzési kötelezettséggel nem járó, megszakítás nélkül hat hónapot meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Közszolgálati jogviszonyban töltött idő jubileumi jutalom szempontjából

Kérdés: Községi önkormányzat köztisztviselője vagyok. A jubileumi jutalom (25 éves) kiszámításához kérnék segítséget. 1985. július 1-jétől 1991 októberéig a V.T. költségvetési üzemével álltam munkaviszonyban. 1991. október 6-tól 1993. október 6-ig munkanélküli lettem (munkaügyi központtól kaptam ellátást). 1994 márciusáig jövedelempótló támogatásban részesültem, március 26-tól az önkormányzat alkalmazásában állok, 1995. január 1-jétől – jelenleg is – köztisztviselői státuszban vagyok. Mikor jár nekem a 25 éves jubileumi jutalom, figyelembe vehető-e minden jogviszonyom? A fizetési besorolásra, illetve a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása miben tér el?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 49/E. §-a alapján a jubileumi jutalomra jogosító időmegállapításánál a besorolásra vonatkozó szabályok [Ktv. 72. §-ának (1)-(2)bekezdése] irányadók azzal, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,illetve az 1992. július 1-je után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Felmentési idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 1992 előtti jogviszonya átszervezés és nem áthelyezés címén szűnt meg. A felmentési idő számításakor figyelembe lehet-e venni azt a jogviszonyt?
Részlet a válaszából: […] ...túl mi tekinthető mégközszolgálati jogviszonyban töltött időnek:– a jogelőd munkáltatónál eltöltött idő, – áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati,közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...szerepel. A külföldi kiküldetésre az általános szabályoktól eltérő rendelkezések vonatkoznak, ha a külföldi kiküldetés kifizetése költségvetési forrásból történik. Ebben az esetben az ilyen címen megszerzett bevételből – kivéve a szállás (lakás)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.

Külföldi kiküldetés adóelszámolási szabályai

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontjában, illetve az átmeneti rendelkezések 83. § (4) bekezdésében foglalt szabályokra kell figyelemmel lenniük, ha a kifizetés költségvetési forrásból történik. Külföldi államban történő munkavégzés esetén az adózás tekintetében elsődlegesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Jogviszony-megállapítás szabályai

Kérdés: A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése után általános iskolában vagy polgármesteri hivatalban közalkalmazottként vagy köztisztviselőként munkaviszonyt létesítőnek be lehet-e számítani a korábbi, nem költségvetési szervnél szerzett munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...és polgárjogi társasági, ügyvédi és az egyéni vállalkozói tevékenység.Értelemszerűen ezen munkavégzési formák nem csak az adott költségvetési szervnél folytatott munkavégzési formák lehetnek, azonban a besorolás alapjaként figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.