1. cikk / 143 Közalkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonya
2. cikk / 143 Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony
3. cikk / 143 Kifizetés adószámos magánszemély részére
4. cikk / 143 Munkavállaló részére megtérített szemüveg
5. cikk / 143 Költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége
Az önkormányzat által alapított költségvetési szerv alaptevékenysége általános járóbeteg-ellátás, szakorvosi járóbeteg-ellátás. A költségvetési szerv takarítási szolgáltatást kíván nyújtani egy vállalkozás részére. A munkavégzés egy védőnői ellátást nyújtó épületben történne. A tevékenységet az egészségügyi központ egy alkalmazottja látná el (részmunkaidőben), a takarítás díját kiszámláznák a vállalkozás részére, amely szintén takarítási tevékenységet lát el. Jól gondoljuk, hogy ez vállalkozási tevékenységnek minősül, és ebben az esetben módosítani szükséges az alapító okiratot, törzskönyvi kivonatot oly módon, hogy fel kell venni a vállalkozási tevékenységet és az új TEÁOR-számot? Jelenleg az egészségügyi központ mentes az áfafizetési kötelezettség alól. Jól gondoljuk, hogy a fent említett takarítási szolgáltatás adóköteles tevékenységnek minősül, és ezért változásbejelentőn jeleznünk kell az adóhatóságnak, hogy adóköteles tevékenységet is végez az intézmény?
6. cikk / 143 Rendezvényen kisegítő tevékenység ellátása
7. cikk / 143 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye I.
Költségvetési szervünk alkalmazottjánál merült fel kérdésként, hogy milyen jövedelem után érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK)? Ha a magánszemély bérbe adja a lakását, az abból származó jövedelem után is érvényesíthető-e a kedvezmény?
8. cikk / 143 Óvodai dolgozók bérének felülvizsgálata
Az óvoda intézményvezetője kérte a bérek felülvizsgálatát, véleménye szerint az óvónőknek kevesebb bér lett megállapítva, mint amennyi jogszabály szerint járna nekik. A KIRA-rendszer a besorolásuk szerinti vetítési alapként a 174,5%-ot rögzíti, azonban a vezető óvónő szerint ezt 180%-kal kellett volna számolni.
Az Nkt. 65. § (1) bekezdés: A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.
(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
d) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
e) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
f) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka
alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.
(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) középfokú végzettség esetén 120 százaléka,
b) alapfokozat esetén 180 százaléka,
c) mesterfokozat esetén 200 százaléka.
Fenti jogszabályt úgy értelmezem, ha teljesítményt értékelnek, akkor nem lehet kevesebb a vetítési alap a 174,5%-nál. Azonban a 180%-ot csak a teljesítményértékelést követően kaphatják meg? Vagy ettől el lehet tekinteni? Az óvónő nyilatkozata alapján náluk sem minősítés, sem teljesítményértékelés nem történt.
9. cikk / 143 Távmunkavégzés költségtérítése
Költségvetési szervünk alkalmazottja távmunkában látja el a feladatait.
Az alábbi esetek kapcsán hogyan kell az igazolás nélkül elszámolható költség összegét meghatározni?
a) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 munkanapon fizetett szabadságon volt.
b) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végezte a munkáját, 5 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg a fennmaradó 5 munkanapon munkaidejének felében a munkáltatója székhelyén, másik felében távmunkavégzés keretében végzett munkát.
c) A munkavállaló a hónapban 10 teljes munkanapon távmunkavégzés keretében végzett munkát, míg 10 teljes munkanapon a munkáltató székhelyén végzett munkát. Ezenfelül a munkáltató által elrendelt, a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőben (szombati nap) távmunkavégzés keretében végzett munkát összesen 6 óra időtartamban.
d) A munkáltató és a munkavállaló részmunkaidőben állapodtak meg, a napi munkaidő az általános teljes napi munkaidő fele. A munkavállaló valamennyi munkavégzéssel érintett napja teljes egészében távmunkavégzéssel érintett nap.
10. cikk / 143 Munkába járás költségtérítése
A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?