Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és azok társulásai teljes személyes illetékmentességben részesülnek. A jogszabály szövege sajnos a helyi nemzetiségi önkormányzatokra külön nem tér ki, ezért nem egyértelmű, hogy a nemzetiségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontja írja elő, hogy a számviteli politika keretében el kell készíteni a pénzkezelési szabályzatot. A pénzkezelési szabályzat tartalmi követelményeit a Szt. 14. §-ának (8) bekezdése határozza meg az alábbiak szerint:A pénzkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Beolvasztással megszűnő költségvetési szerv beszámolási kötelezettsége

Kérdés: Intézményünk központi költségvetési szerv központja. Egy kormányhatározat értelmében – fejezeten belül – a központba kell egy megyei igazgatóságot integrálni. A megyei igazgatóság önálló költségvetést és beszámolót készített eddig. Milyen könyvelési tételeket kell az integráló szervezetnél (központnál) könyvelni, ha a feladatot és a létszámot is integráljuk? Mit és hogyan kell egyeztetni a MÁK-kal? Milyen adattartalommal és hány beszámolót kell készíteni? Kérem, javasoljanak szakkönyvet, cikket, bármit, amiben részletes leírását találom az összeolvadás számviteli elszámolásának!
Részlet a válaszából: […] ..."Az államháztartás szervezetei 2003. évi éves költségvetési beszámolójának összeállítására szolgáló tájékoztató, II. A költségvetési szerv megszűnésével, átszervezésével, illetve alapításával kapcsolatos teendők" című fejezete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Követelés kimutatása a mérlegben

Kérdés: A költségvetési szerv megrendelésre adatszolgáltatást végzett. A vevő nem fizetett, a fizetési felszólításra sem válaszolt. Az év végén a könyvviteli mérlegben szerepelhet-e a tartozás, mint követelés?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerv az Szt-vhr. 22. § (1) bekezdés a) pontja szerint a követelések között azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett, (kiszámlázott) áfát is tartalmazó fizetési igényeket mutathatja ki, amelyek a költségvetési szerv által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Anyakönyvvezető ruházatiköltség-térítése

Kérdés: Kötelezi-e valamilyen jogszabály az önkormányzatot, hogy a nem főállású anyakönyvvezetőnek (egyébként szociális előadó) a köztisztviselőket megillető ruházatiköltség-térítésen felül további ruházatiköltség-térítést fizessen?
Részlet a válaszából: […] ...az ellátott feladat jellegétől függően is, más-más jogszabályi előírás vonatkozik. A Kjt. hatálya alá tartozik a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.

Költségvetési szerv pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettsége

Kérdés: Terheli-e önálló pénzforgalmibankszámla-nyitási és -bejelentési kötelezettség a költségvetési szervet, ha adókapcsolattal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni.Szükséges azonban utalni arra, hogy az előzőekben vázolt általános rendelkezések mellett a költségvetési szervek számára különleges szabályokat is előírnak a jogszabályok. E tekintetben különös figyelmet érdemel az Áht....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Átutalási megbízás időpontja

Kérdés: Az átutalás végrehajtására rendszeresített (PF.1.) nyomtatványon szereplő megbízás kelte és annak a kincstári fiókhoz való beküldése korábbi, mint az átutalást alátámasztó pénzügyi műveletek végrehajtása (szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés). Az átutalási megbízás kitöltését számítógéppel végezzük, mely a program szerint a kiállítás napjának időpontját tünteti fel a nyomtatványon, ez nem módosítható. A kiállított megbízás a hozzá tartozó bizonylattal, számlával együtt ugyanazzal a dátummal kerül a további pénzügyi műveletek végrehajtására (egyeztetés-ellenőrzés, igazolás, érvényesítés, utalványozás), ellenjegyzés elvégzésére, végül az átutalók aláírására az átutalási megbízáson. Előfordul, hogy a gazdálkodási jogkört gyakorlók távolléte miatt azon a napon nem kerülhet sor az igazolásokra, így azok dátuma későbbi, mint a korábban kiállított megbízásé, azonban a megbízás banki jogosultjainak aláírása és a beküldés is ezek után történik, amit a MÁK teljesítési időpontja tanúsít. Elfogadható-e az előbbi gyakorlat, és van-e olyan kiadvány, mely meghatározza az átutalási megbízás időpontjának tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek, jóváhagyott költségvetésük alapján, önállóan gazdálkodnak. A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.