Helyiségek ingyenes használatba adása

Kérdés: Egy kormányhivatal az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdése l) pontjának hatálya alá tartozik, nem választott adókötelessé tételt az ingatlan-bérbeadás tekintetében. Egy másik költségvetési szervvel évek óta több megállapodással rendelkezik helyiség ingyenes használatba adásáról. A megállapodások értelmében az ingyenesen használatban lévő helyiségrészre eső üzemeltetési költségre havi átalánydíjat (közüzemi díjat) fizet a használatba vevő fél. A megállapodások szerint a tárgy-évet követő év április 30. napjáig elszámolást készítenek a felek, és a számlákkal alátámasztott tételes elszámolás alapján határozzák meg az előző évre ténylegesen fizetendő közüzemi díjak összegét.
a) Amennyiben a költségvetési szerv az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja hatálya alá tartozik, abban az esetben az ingatlan-bérbeadást áfamentesen kellene számlázni. Jelen esetben azonban bérleti díjat nem számlázunk, csak a használat során felmerült közüzemi díjakat. Ebben az esetben a közüzemi díjak felveszik-e a bérleti díj áfatartalmát (jelen esetben mentes), vagy pedig közvetített szolgáltatásnak minősülnek (27%-os áfatartalommal)?
b) Amennyiben a számlák helytelen áfakulccsal kerültek kiállításra, azokat visszamenőleg javítani kell?
c) Amennyiben igen, ezt az áfabevallások ön-ellenőrzésével tehetjük meg, vagy pedig az Áfa-tv. 153/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő adót csökkentő tételként vehetjük figyelembe?
Részlet a válaszából: […] a) Az Áfa-tv. 259. §-ának (4) bekezdése meghatározza, hogy e törvény alkalmazásában mikor történik bérbeadás. E fogalommeghatározás szerint az Áfa-tv. alkalmazásában bérbeadásnak minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Számla sztornózása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. 2014. évi számlát szeretnénk sztornózni 2015-ben. Van-e erre lehetőség? Ha igen, mi a teendőnk még a sztornózáson kívül?
Részlet a válaszából: […] Egy számlát akkor kell sztornózni (érvényteleníteni), ha a kibocsátó semmissé kívánja tenni a korábban kiállított számlát. Nagyon fontos, hogy a sztornószámla teljesítési dátumának meg kell egyeznie a sztornózni kívánt számla teljesítési dátumával. A sztornózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Teljesítés időpontja

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A beadvány szerint egy cég számítástechnikai szolgáltatást2005. december 1-jétől 2006. november 30-ig tartó időtartammal nyújt. Aszerződés alapján az időtartam alatt fizetésre egyszer kerül sor, 2005decemberében. Az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése szerint ha a felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Meghiúsult előleg elszámolása

Kérdés: Hogyan kell eljárni meghiúsult ügylethez kapott előleg esetén? Az előleget egy olyan ügyletre kaptuk, amely végül meghiúsult, így az előleget vissza kellett fizetni. Az előlegszámlát helyesbíteni vagy sztornírozni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalapot csökkenti. Ilymódon a már megfizetett áfa kompenzálódik a tárgyidőszaki áfa elszámolásasorán. Így tehát, amennyiben a költségvetési szerv a kapott előleget azalapügylet meghiúsulása miatt visszafizeti, az adóalapot a visszafizetettelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Áfa-tv.-nek megfelelő bizonylatok

Kérdés: Milyen bizonylatok felelnek meg az Áfa-tv.-nek, és mikor melyiket kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...áfaalanynak (ideértve az alanyi, illetve a tárgyi adómentes költségvetési szervet is) az Áfa-tv. hatálya alá tartozó értékesítéseiről, szolgáltatásairól számlát kell kiállítania akkor, ha nem készpénzes fizetésről van szó, illetve készpénzzel teljesítenek ugyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Alanyi adómentesség megszűnése

Kérdés: Mi a költségvetési szerv teendője, ha az alanyi adómentességre jogosító összeghatárt túllépi? Mit kell a helyesbítő számlának tartalmaznia? Melyik időpontban kell a számlán szereplő bevételt a 2 000 000 forintos összeghatárba beszámítani? Figyelembe veheti-e a költségvetési szerv az adóbevallásban a kiegyenlítetlen bejövő számláinak áfatartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...összeghatárba is ebben az időpontban kell beleszámítani. Az alanyi mentesség az elvesztését követően 2 évig nem választható újra. Ha a költségvetési szerv még nem "vette észre", hogy túllépte a mentességre jogosító értékhatárt, és áfamentesen számlázott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.