Munkahelyi és iskolai étkeztetés

Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] ...Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenységhez tartozik a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Napközi otthonos konyha nyugtája

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. sz. melléklete sorolja fel azokat az üzleteket és szolgáltatásokat, amelyeknél kötelező online pénztárgépet alkalmazni. Az online pénztárgép használatára kötelezettek választhatnak, hogy minden vevő részére számlát állítanak ki, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Étkeztetési normatíva

Kérdés: Melyek a 2010/2011. évi költségvetésből származó kedvezményes étkezési normatíva igénylésének jogosultságára, feltételeire, elszámolására és a jogtalanul igénybe vett normatíva visszafizetési feltételeire vonatkozó szabályok? Az étkeztetést kiegészítő tevékenységként végeztük, és ezért az alapító okiratban nem szerepel, 2009. szeptember 15-e előtt pedig kisegítő tevékenységet végeztük.
Részlet a válaszából: […] ...okiratban feltétlenül szerepeltetni kellett volna. A kérdésben leírtak nem felelnek meg a jogszabályban előírtaknak, mert a kérdező költségvetési szerv a kedvezményes étkeztetést kisegítő tevékenységnek minősítette, és nem szerepeltette az alapító okiratban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Szakfeladat

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...az 562912. Óvodai étkeztetés szakfeladatot, és a kollégiumnak az 562914. Kollégiumi étkeztetés szakfeladatot, mivel az étkeztetés az adott költségvetési szerveknek jogszabály által előírt, kötelezően ellátandó alapfeladata.Erre a feladatellátásra normatívát igényelnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Közfoglalkoztatás útján a saját konyha részére előállított élelmezési nyersanyagok számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünk önállóan működő költségvetési szerv. Az önkormányzat konyháját üzemelteti, amely keretében ellátja az óvodai és iskolai étkeztetést, de a szabad kapacitást kihasználva "külső" megrendelésre is főz. Áfaalany, negyedéves bevallásra kötelezett. A közfoglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók, akiket az intézmény foglalkoztat, az önkormányzat tulajdonában lévő földterületen – kizárólag saját konyha részére – zöldségféléket termelnek. Az önköltség-számítási szabályzat alapján megállapítjuk az előállított termék egységre jutó önköltségét (munkabér, járulék, vetőmag, gépi munka stb.), és ennek alapján belső számviteli bizonylattal dokumentáljuk a megtermelt mennyiséget, amelyet külön átadás-átvételi bizonylat alapján (mennyiség és érték feltüntetésével) átadunk a konyha részére. A konyha a készletet bevételezi. Milyen pénzforgalmi helyesbítő tételeket kell könyvelni a készletmozgással egy időben? Kell-e könyvelni a konyha költséghelyen az "élelmiszer-vásárlást" dologi kiadásként, és ezzel egy időben a 011300. Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése szakfeladaton az önköltségi áron megállapított bevételt? A fenti könyvelési tétel módosítaná az áfabevallás levonható, illetve befizetendő adó sorait is.
Részlet a válaszából: […] Az önköltségszámításon alapuló és belső bizonylattaldokumentált megtermelt zöldséget, gyümölcsöt a konyha készletként bevételezi. Akészletként történő bevételezés könyvelése T 25 K 41331, a készlet saját célúfelhasználását a T 98581 K 25 főkönyvi számlákon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Szakfeladat

Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvek tisztázásához szükséges értelmeznünk, hogy azétkeztetési tevékenységet a költségvetési szervek milyen formában látják el. Az étkeztetési szakfeladat esetében akkor beszélhetünkalaptevékenységről, ha a feladat ellátásáról, létrehozásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Iskolai étkeztetés bizonylatolása

Kérdés: A jelenlegi áfaszabályok szerint az iskolai, óvodai étkezési térítési díjakról kell-e mindenkinek számlát kiállítani, vagy elég a nyugta, amennyiben nem kér névre szóló számlát a szülő?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetés, mint bármely más tevékenység, az áfa hatályaalá tartozik, ha ellenértékért nyújtják. Így a költségvetési szerv étkeztetéseis áfa hatálya alá tartozik, ha az étkeztetést ellenérték fejében nyújtja. Abevételek bizonylatolására számlát, vagy ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Étkeztetés áfája 2.

Kérdés: Egy középiskola (költségvetési szerv) alapító okiratában szerepel a közétkeztetés. Az Áfa-tv. 85. § alapján tekinthető-e adó alóli mentességnek az étkezéssel kapcsolatos áfa, ha az étkezést egy gt.-ből, mint vásárolt élelmezést megveszi, és azt kiszámlázza a tanulóknak (térítési díjként)?
Részlet a válaszából: […] A középiskolai étkeztetés adókötelesnek minősül, így azétkeztetés érdekében felmerült költségek áfatartalmát a középiskola levonásbahelyezheti és arányosításra nincs szükség. Az APEH honlapjára 2008. 02. 1-jénkitett tájékoztató anyag megerősíti álláspontunkat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Mit kell bevonni az arányosításba?

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt működik egy közös igazgatású közoktatási intézmény (általános iskola és óvoda), mely gazdálkodási jogkörét tekintve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló adószámmal és pénzintézetnél vezetett bankszámlaszámmal rendelkezik. Az intézmény adóköteles az iskolai étkeztetést tekintve, és emellett tárgyi adómentes tevékenységet (oktatás) is végez. Az adóköteles tevékenység költségei tételesen elkülöníthetők, de a közüzemi díjak nem. Az intézmény bevétele az iskolai étkeztetésből, pedagógiai szaktanácsadásból, egyéb saját bevételekből (pályázat útján nyert támogatások) és az önkormányzat által intézményi finanszírozásként nyújtott támogatásból tevődik össze. A tételesen elkülöníthető iskolai étkeztetési tevékenységhez tartozó előzetes áfa egészében levonható-e, ha igen, a tételesen el nem különíthető, arányosításra kerülő beszerzésekhez a levonási hányad számításánál mit kell a számlálóba és a nevezőbe belevenni? A fenti tevékenységet illetően mi tartozik az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 2. A) és 2. B) pontjához, nevesítve a mi példánkban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az iskola államháztartási támogatásban is részesül, akkor a levonási hányad megállapítása érdekében az államháztartási támogatást az arányosításba be kell vonni, azt az arányosítási képletben a nevezőben kell szerepeltetni. Nem közömbös, hogy az iskola az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.