Modellváltással érintett egyetemek adózása

Kérdés: Mi a megítélése annak az esetnek, ha egy 2021. július 31-éig költségvetési szervként működő egyetem modellváltáson esik át, melynek következtében 2021. augusztus 1-jétől már nem állami fenntartású lesz? Mentesülhet-e továbbra is a 40 százalékos mértékű adó alól, ha kisadózó vállalkozásnak fizet ki 3 millió forintot meghaladó bevételt? Ha az egyetemnek mégis fizetnie kell 40 százalékos mértékű adót, akkor annak mi az alapja?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti kivétel értelmében az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget, amelyet az Áht. szerinti költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.Az Nftv. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (1a) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja.A költségvetési szervezeteknek az Áhsz. 14. sz. melléklete szerinti részletező nyilvántartásokat kell vezetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Személyi finanszírozás

Kérdés: NEAK által finanszírozott, önkormányzathoz tartozó költségvetési szerv vagyunk. A MÁK múlt év novemberében közölte velünk, hogy forgótőke-tartozásként utaljunk át nekik közel 4 millió forintot 2015-2017. év vonatkozásában. Tisztáztuk, hogy ez a "követelésük" miből adódik: XY dolgozó pl. október hónapban táppénzre megy, de a táppénzes papírjait november hónapban adja le. A KIRA-ban nem kerül október hónapban rögzítésre a távolléte, emiatt a dolgozó teljes havi munkabért kap. A MÁK részéről megtörténik október 31-ével a számfejtés. A KIRA-ban a távollét rögzítése november hónapban történik meg. A MÁK ennek alapján egy rendező számfejtést csinál, így a dolgozótól levonásra kerül az őt meg nem illető munkabér. (Munka-vállaló részéről rendeződik a táppénz elszámolása, a munkabér túlfizetése.) A?MÁK október hónapra eső – a NAV-hoz történő – befizetéseket átutalja, a táppénzes napokra eső járulékokat is, ezek szerint: "túlfinanszírozott" lettünk. A kérdés, hogy miből fizetjük vissza ezt az ún. túlfinanszírozást, mikor a NEAK-finanszírozással, a felügyeleti szervünk támogatásával, valamint a kifizetett munkabérrel és annak kifizetett munkáltatói közterhével is egyeznünk kell? A MÁK munkatársa azt mondja, hogy a "Foglalkoztatottak munkabérelőlege" számláról utaljuk vissza részükre a "túlfinanszírozást", amire nem könyvelünk semmiféle túlfizetést/túlfinanszí-rozást.
Részlet a válaszából: […] ...a B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz – az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Szigorú számadású nyomtatvány

Kérdés: Az alábbi jogforrásokból levezetve, amennyiben az utalványrendeletek szigorú számadású kötelezettség alá esnek, akkor az államháztartási törzskönyvi jogi személyek esetében folyamatos sorszámmal kell, hogy a rendszerben létrejöjjenek, és a könyvvezetésben szerepeljenek? Az Áhsz. 52. §-a szerint a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben a bizonylati elvre és a bizonylati fegyelemre, a számviteli bizonylatokra, a szigorú számadási kötelezettségre és a bizonylatok megőrzésére egyaránt az Szt. 165. §-ának (1), (2) és (4) bekezdését, valamint a 166-169. §-át kell alkalmazni. Az Szt. 168. §-a szerint a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (más jogszabály: 368/2011. Ávr. 59. §) (ideértve a számlát, az egyszerűsített adattartalmú számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat (pl.: pénztárban készpénzfelvétel stb.), szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. Egyébként a bizonylatok szigorú számadás alá vonása saját hatáskörben is történhet.
Részlet a válaszából: […] ...utalványrendeletet a költségvetési szerv maga alkotja meg, amelyet kézi vagy gépi úton folyamatosan sorszámmal lát el. Az utalványrendeletet a számviteli-pénzügyi feladatok elvégzéséhez alkalmazzák, amelyeken fel kell tüntetni, meg kell határozni kontírozás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Könyvelési, beszámolási feladatok ellátása önkormányzati hivatalnál

Kérdés: Végezheti-e a gazdálkodási feladatokat (könyvelést, beszámolókészítést, költségvetés-készítést stb.) önkormányzati hivatalnál külső könyvelőcég?
Részlet a válaszából: […] ...végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, és– a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a használatában lévő vagyon használatával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Maradvány

Kérdés: Költségvetési szervnél keletkezett 2014. évi pénzmaradványunk, ennek könyvelése hogyan történik? A 2014-es adatbázisban kell-e könyvelni, vagy csak majd 2015-ös adatbázisban a B813. Maradvány igénybevétel rovaton az előirányzat-módosítást, a kötelezettségvállalást és a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] ...más részeiben ezer forintban kell megadni. Az éves költségvetési beszámoló részei – többek között – a maradványkimutatás. Tehát a költségvetési szerv a pénzmaradványát az éves beszámoló készítésekor állapítja meg, a beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Közüzemi számla könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.A költségvetési szerveknél az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Beruházás értelmezése a költségvetési és a pénzügyi számvitelben

Kérdés: A beruházások és felújítások esetében hogyan kell szabályosan könyvelni? A költségvetési számvitelben a beruházási előirányzat rovaton a beruházás áfája is ott van. Tehát a költségvetési számvitelben a beruházás tartalmába az áfa beletartozik? A költségvetési számvitelben az áfa nem része a bekerülési értéknek, tehát az állományi számlán csak a nettó érték szerepel, az áfa pedig ráfordítás. A beruházás értékének a meghatározásakor a korábban kapcsolódó költségeket, pl. közbeszerzés, tervezés, pro­jektmenedzsment, eljárási díjak a költségvetési számvitelben továbbra is a beruházási előirányzat rovaton kell, hogy szerepeljenek, vagy a dologi kiadások között, a pénzügyi számvitelben pedig ezek a költségek szolgáltatások és az áfaráfordítás? Tehát a költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben elkülönítetten kell értelmezni a beruházás fogalmát?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szervek 2014. január 1-jétől kétféle szemléletű könyvvezetést alkalmaznak, ezen belül a pénzforgalmi tételekre, a kapcsolódó előirányzatokra, a követelésekre, kötelezettségvállalásokra, más fizetési kötelezettségekre a költségvetési számvitelt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Üzemeltetési megállapodás

Kérdés: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a víziközművekre vonatkozó üzemeltetési szerződés megkötése előtt a víziközművek tulajdonosának (önkormányzatnak) vagyonértékelést kell végeztetnie. 2014. január 1-jei időponttal önkormányzatunk – a jogszabályi követelményeknek is megfelelő – üzemeltetőnek adja át víziközműveit, így a vagyonértékelést elvégeztettük. A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése alapján a megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában át kell vezetni, illetve a 6. § (3) bekezdése szerint két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról. Jól értelmezzük, hogy az elkészült vagyonértékelés dokumentumaiban szereplő értékre kell az önkormányzat nyilvántartásait is "helyesbíteni" mind a tárgyieszköz-nyilvántartás, mind a vagyonkataszter tekintetében? Amennyiben igen, akkor ennek módszerét, elszámolási és könyvelési lépéseit szíveskedjenek ismertetni.
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában maradnak, de az eszközök tételes leltára alapján kerülnek átadásra. Az önkormányzat, mint üzemeltetésre átadó költségvetési szerv a befektetett eszköznek minősülő vagyoni eszközöket a 16. számlacsoportban elkülönítetten mutatja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Érvényesítés

Kérdés: Egy önkormányzatnál a pénztáros érvényesítőként aláírhatja-e az általa kifizetett számla pénztárbizonylatát? Ha szakmailag képesítése megfelel az érvényesítés szabályainak, melyik törvény szabályozza az összeférhetetlenséget? Kérjük válaszukban térjenek ki a pénztárbizonylatok érvényesítésének szabályos menetére (kinek, mikor), az aláírók közül ki, kivel összeférhetetlen, mely jogszabály szabályozza? Hány fő kell egy számla szabályos kifizetéséhez, és mennyi idő szükséges ehhez?
Részlet a válaszából: […] ...van. Ugyancsak összeférhetetlen dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk van.A költségvetési szerv a belső szabályzatában ezen túlmenően további szigorítást is előírhat. Sok esetben összeférhetetlennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 10.
1
2
3
13