Negatív bankszámlaegyenleg

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273. számában, a 4920. kérdésszám alatt megjelent kérdéshez hasonló problémával találtuk szemben magunkat 2020. január 3-án, de intézmény vonatkozásában (óvoda). A bankszámla egyenlege 2019. 12. 31-én -10 687 Ft lett (lényegesen magasabb bankköltségek kerültek levonásra, mint amit terveztünk, számoltunk). Milyen teendőink vannak ezzel kapcsolatban? Hogyan kell majd az év végi beszámolóban szerepeltetni ezt a negatív egyenleget?
Részlet a válaszából: […] ...nem lesz hosszú lejáratú hitel. A mínuszos összeget kötelezettségként fogják kimutatni, nem lesz különbség az önkormányzatok és azok költségvetési szervei között. Jó megoldás, ha ezt a 2019. évi kötelezettséget kimutatják, amely átfordul a 2020. évre, benne lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Folyószámla-egyenleg

Kérdés: A bankszámlánknak negatív egyenlege van, mivel a zárlati tételeket rátette a bank. Költségvetési szervről van szó. Mi lehet a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A negatív bankszámla (folyószámla)-egyenleget sem az Szt., sem az Áhsz. nem ismeri el. Ezért javasoljuk, hogy a negatív egyenleget a rövid lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú hitel szabályai szerint könyveljék. A negatív bankszámlaegyenleg rövid lejáratú hitelként, likvid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszából: […] ...Ávr. 13. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a tervezéssel, gazdálkodással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Adósságkonszolidáció

Kérdés: Önkormányzatunknál részleges adósságkonszolidáció történt. Az állam adósságunk 65%-át átvállalta. Adósságunk kötvénykibocsátásból keletkezett. A 9 555 000 CHF értékű kötvényből 500 000 000 Ft-ot óvadéki betétként kezelt a bank. Ennek 65%-át befizettük a Kincstár számlájára, 35%-át visszafizettük a banknak, csökkentve ezzel a tőketartozást. Az adósságkonszolidáció könyvviteli elszámolásában kérnénk a segítséget. A kötvényt előbb hitellé kell alakítani, majd azt az átvállalás összegével törlesztésként csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás, és azt a bank az önkormányzat számlájáról azonnal leemeli. Itt valós, bankszámlán történő pénzmozgás van, amit a költségvetési szerv számlájára utal az állam, és onnan emeli le a bank a tartozást, nem pedig egyből a banknak történik az utalás....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Kiadások másodlagos könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...során év közben az 1-5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat kell kimutatni szakfeladatonként.Alaptevékenység a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […] ...szükséges információkértelmezése kapcsán keletkezett. A 43. számlacsoportban kerülnek kimutatásra ahosszú lejáratú kötelezettségek. A költségvetési szerveknél idetartoznak az egyévnél hosszabb lejáratra kapott, fejlesztési és működési célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.