26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Gyógyászati segédeszközök bérbeadása
Kérdés: Szociális intézményünk nagyon sok gyógyászati segédeszközzel (tolószék, betegágy, járókeret stb.) rendelkezik, amit pályázatokból, adományokból és egyéb más forrásból szerzett be. Az intézmény ellátottai részére ezen eszközök használata ingyenes, hosszabb időre is térítésmentesen igénybe vehetik. Az elmúlt időszakban azonban a településről többen is jelezték (akik nem ellátottai az intézménynek), hogy bérbe szeretnék venni, ki szeretnék próbálni egy-két napra ezen eszközöket. Ezt a "bérbeadást" lehet-e alaptevékenység keretében végezni, vagy ez már vállalkozási tevékenységnek minősül? Ha ezt lehet még az alaptevékenység keretében végezni, akkor az igénylő részére 27%-os áfatartalmú bérleti díjról szóló számlát kell kiállítanunk?
2. cikk / 26 Ellátási szolgáltatás számlázása
Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati fenntartású költségvetési szervként látjuk el a címben jelzett önként vállalt feladatot. Helyesen járunk-e el abban az esetben, ha az ellátott térítési díjáról szóló számlát minden esetben az ellátott nevére állítjuk ki, még akkor is, ha az adott térítési díj egy részét az ellátott egy vagy több hozzátartozója fizeti? Meg kell bontani a számlázást oly módon, hogy az ellátott által fizetett részt az ellátott részére számlázzuk, a hozzátartozó(k) által fizetett részt/részeket pedig a hozzátartozó(k) részére? Az ellátottakkal minden esetben megállapodást köt az intézmény, melyben a térítési díj megfizetésének arányairól az ellátottak és a hozzátartozók nyilatkoznak.
3. cikk / 26 Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát – egyesével – meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
4. cikk / 26 Költségvetési szerv személygépkocsi-értékesítése
Kérdés: Titkárságunk közszolgáltató köztestületi költségvetési szerv, közintézmény. (Az áfát arányosítással igényeljük vissza.) 2003. évben saját használatra vásároltunk személygépkocsit, amelynek áfáját nem igényeltük vissza. E személygépkocsit 2010 áprilisában értékesítettük. Kérdésünk az, hogy ha a személygépkocsi beszerzése 2008 előtt történt, akkor az ezt követő értékesítés is mentes-e az áfa alól? Helyesen járunk-e el, ha az értékesítéskor adómentesen állítjuk ki a számlánkat?
5. cikk / 26 Előleg kezelése adómérték-változás esetén
Kérdés: Költségvetési szerv adóalanyként terméket értékesít. 2009. július 1-je előtt a vevő előleget fizetett, amelyről 20%-os adómértékkel számlát állítottunk ki. A termékértékesítés Áfa-tv. szerinti teljesítése 2009. július 1-je után történt. Mivel a teljesítés időpontjában a 25%-os adókulcsot kell alkalmazni, véleményünk szerint az előlegszámlát sztornírozni kell, és a teljes összegre kell kiállítani 25%-os adómértékkel a számlát.
6. cikk / 26 Konyhai szolgáltatás kiszámlázása
Kérdés: Költségvetési szerv számláz munkabért közterheivel a polgármesteri hivatalnak/másnak. A bér+közterhei összegét áfásan kell-e számlázni, vagy adómentesen? (Választások kapcsán számláztuk a konyhások bérköltségét.)
7. cikk / 26 Számla adatainak javítása
Kérdés: Költségvetési szerv 20%-os áfaköteles nyomtatványt értékesít 2008. 09. 17-én, amiről a pénztáros kiállítja a bevételi bizonylatot és a készpénzfizetési számlát. (Kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határidő 2008. 09. 17.) Egy hét múlva a vevő a számla javítását kéri, mert a neve el van írva a számlán. Az intézmény sztornózta a 09. 17-i számlát (negatív előjellel az eredeti számlán lévő adatokat), majd kibocsátott egy új számlát a vevőnek, aminek a kiállítás dátuma, teljesítés dátuma, fizetési határideje is 2008. 09. 25-e). Helyesen járt-e el az intézmény?
8. cikk / 26 Iskolai étkeztetés bizonylatolása
Kérdés: A jelenlegi áfaszabályok szerint az iskolai, óvodai étkezési térítési díjakról kell-e mindenkinek számlát kiállítani, vagy elég a nyugta, amennyiben nem kér névre szóló számlát a szülő?
9. cikk / 26 Számítógéppel kiállított számla módosítása
Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, különböző beszerzéseket hajtottunk végre ez évben, ezeket gazdasági tevékenységünkhöz használtuk fel. A számlát részünkre helytelenül állították ki (számítógéppel kiállított számla), nem a megfelelő teljesítési időpont szerepel rajta. Mit lehet ez esetben tenni? Melyik időponttól vonhatjuk le az áfát?
10. cikk / 26 Melegétkezéssel kapcsolatos juttatás
Kérdés: Iskolánkban a közalkalmazottak az Szja-tv. szerinti 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy a 12 000 Ft-os melegétkezést kapják választásuk szerint. A melegétkezésnél vetődik fel pár kérdés. Iskolánk dolgozóinak a mellettünk lévő óvodában van lehetőségük kedvezményes étkezés igénybevételére. Van, aki igénybe veszi, van, aki nem (nem kötelező). Ha valaki igénybe veszi, akkor sem biztos, hogy a hónap minden napján. Ilyenkor az óvoda számlát állít ki a dolgozó nevére. Ha mindennap étkezik a dolgozó, akkor sem tudja igénybe venni a teljes 12 000 Ft-os keretet. A fennmaradó összegre hozhat-e számlát a munkavállaló? A számlának a munkáltató nevére vagy a munkavállaló nevére kell szólnia?
