3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Korengedményes nyugdíjazás munkáltatót terhelő kiadásainak elszámolása
Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?
2. cikk / 3 Végleges pénzeszköz átadása közalapítvány létrehozására
Kérdés: Ha önkormányzat közalapítványt hoz létre, az e célra elkülönített alapítási összeget miért kell véglegesen átadott pénzeszközként kiadásba helyezni, amikor a közalapítvány megszűnésekor meglévő vagyon visszajár az alapítóknak? A véglegesen átadott pénzeszközökről ugyanis nem kell nyilvántartást vezetni. Így következhetett be, hogy az önkormányzat azt sem tudja, hány nonprofit szervezetet alapított. Nem az lenne tehát a legcélszerűbb megoldás, ha az ilyen célra fordított összeg pénzügyi befektetésként szerepelne az önkormányzat könyveiben és mérlegében?
3. cikk / 3 Kezességvállalás beváltásának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a környező településekkel csatornatársulatot hozott létre és kezességet vállalt. Minden év elején viszik a pénzünket kezesség címén. Hol tartom nyilván ezeket az összegeket: a 3912. A költségvetési szervek függő kiadásai forgalmi számlán vagy a 19. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban?
