2 talált cikk az örökös , könyvvezetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a Szoc-tv. 48. §-a alapján gondoskodik elhunyt személyek köztemetéséről. Kérdésünk, hogy a temetkezési intézettől beérkező számlát, mely 15 százalékos általánosforgalmiadó-mértéket tartalmaz, hogyan kell helyesen könyvelni (segélyként), valamint a temetési szolgáltatás közvetítése esetében (mely történhet magánszemélynek – hagyatékátadó végzés alapján – és önkormányzatok felé) milyen általánosforgalmiadó-mértéket kell alkalmaznunk, s milyen bizonylatot kell kiállítunk?

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?