Befejezetlen beruházásként nyilvántartott tervezési költségek elszámolása

Kérdés: Az évek óta befejezetlen beruházások között nyilvántartott tervezési költségeket, amelyekről előre nem tudható, hogy a beruházás, amihez a terv kapcsolódik megvalósul-e valaha, meddig lehet a könyvekben értékkel szerepeltetni, illetve mi a könyvelési módja a kivezetésnek? Az elutasított EU-s pályázatok tervezési díját is a befejezetlen beruházások, illetve felújítások állományában tartjuk nyilván. Helyes-e ez a gyakorlat, vagy máshova kell átvezetni az elutasított felhalmozási kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 53. §-ának (2) bekezdése a következő előírásttartalmazza:"Az (1) bekezdés (terven felüli értékcsökkenés) szerintiértékcsökkenést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág,a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Követelések pénzforgalmi tételei

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: - A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?
Részlet a válaszából: […] A követelések elkülönített főkönyvi számlán történőnyilvántartását a hivatkozott 2/c pont első bekezdése tartalmazza. Ez agyakorlatban azt jelenti, hogy külön főkönyvi számlát kell nyitni– az adósok, – a vevők,– az államháztartáson belülre továbbszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 6.

Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésének könyvelése

Kérdés: Az önkormányzat kis értékű tárgyi eszköz beszerzése esetén melyik könyvelési megoldás jogszerű: T eszközbeszerzés ktg.-e – K bankszámla T befejezetlen beruh. szla – K bankszámla T tárgyi eszköz számla – K befejezetlen beruh. szla T értékcsökkenés ktg. szla – K tárgyi eszköz szla kapcsolódó tételek
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt, a kis értékű tárgyi eszközzé minősítetteszközök elszámolási megoldása a költségvetési szerveknél nem alkalmazható. Akérdező a vállalkozási gyakorlatot ismeri, amelyet az önkormányzatok nemalkalmaznak.Az Szt-vhr. 18. §-ának (2) bekezdése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Teljesen 0-ra íródott tárgyieszköz-értékesítés elszámolási szabályai

Kérdés: Egy költségvetési szerv egy 0-ig leírt tárgyi eszközt értékesít 80 E Ft-ért. Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A teljesen 0-ra íródott tárgyi eszköz értékesítésével mind abekerülési értéket (bruttó értéket), mind az elszámolt értékcsökkenést a 4122.Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások számlával szemben ki kellvezetni. Az értékesítés összegét, az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A követelések forrása

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmát értelmezi,illetve a követelések nyilvántartását és a beszámolóban történő bemutatásátszabályozza. Attól eltekintve, hogy a könyvvezetésre és beszámolásikötelezettségre vonatkozó szabályok nem rögzítik a kintlévőségek, illetvehátralékok fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Tőkeváltozások könyvviteli elszámolása

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: - Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. - Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?
Részlet a válaszából: […] Az illetékek követelésként történő elszámolásánál azSzt-vhr. előírásai szerint kell eljárni, így az illetékekkel kapcsolatoskövetelésként kell kimutatni– a vagyonszerzési,– örökösödési,– államigazgatási eljárásiilletékekkel kapcsolatos követeléseket a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

2004. évi tőkeváltozások átvezetési szabályai

Kérdés: A 2004. évi tőkeváltozásokat mikor kell átvezetni a 412-1. Előző évek tőkeváltozásai számlára?
Részlet a válaszából: […] A 412-1. Előző évek tőkeváltozásai számla 2004. december31-én a 2003. december 31-i tőkeváltozást tartalmazhatja. A 412. számlaalszámlái közül a tárgyévi változásokat mutató alszámlák egyenlegét (4122,4123) a 2005. évi nyitást követően a nyitó rendező tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Munkáltatói lakástámogatással kapcsolatos könyvelési tételek

Kérdés: OTP-lakásalapszámla könyvelése: átutalás az OTP-hez, az OTP kamatjóváírása és kezelési költségének könyvelése, zárolás, a dolgozónak kiutalás, a dolgozó havi befizetései, esetleges késedelmi kamatok könyvelése. Kérem a 412... Tőkeváltozások számla pontos megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] A következőkben bemutatott könyvelési tételek a központiköltségvetési szervekre vonatkoznak. Az előző kérdés alapján feltételezhető,hogy a kérdező központi költségvetési szervnek könyvel, mert a 3521. főkönyviszámlát alkalmazza.Könyvelési tételek:T 194441 – K 3521 ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.