Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. Az adókötelezettséget főszabályként a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítani és teljesíteni.Megjegyezzük, hogy a tanulmányi szerződés kötése nincsen hatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő kifizetésekkel kapcsolatban terhelő más járulék jellegű kötelezettségeket, ésg) a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadót.A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ruházati hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Önkormányzatnál anyakönyvvezető munkakörben a dolgozó kaphat-e ruházati hozzájárulást? Ha igen, azt milyen adó terheli, milyen adókötelezettsége van az anyakönyvvezetőnek, és milyen adókötelezettsége van a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...hivatal köteles a köztisztviselőnek a közszolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni. Amennyiben tehát speciális elvárás érvényesül az anyakönyvvezetővel szemben az öltözködését illetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Hivatali telefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatali telefon magáncélú használata esetén, amikor nem kerül a magáncélú használat továbbszámlázásra, adózni kell. Ebben az esetben a telefonszámlát bontani kell, és az adó alapját képező részt egyes meghatározott juttatásként kell elszámolni? A számla áfarésze hogyan kerül elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...a táppénz-hozzájárulást,f) a munkaadót a foglalkoztatottak részére történő kifizetésekkel kapcsolatban terhelő más járulék jellegű kötelezettségeket, ésg) a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadót.A rovaton elszámolt kiadásokat a beszámolóban a fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Óraadó tanár foglalkoztatási formái

Kérdés: Szakközépiskolában, illetve szakiskolában óraadói vállalkozási szerződés köthető-e oktatási tevékenységet végző bt.-vel, kft.-vel abból a célból, hogy a bt. vagy kft. tagja, alkalmazottja végezze el az iskolában az óraadói tevékenységet, vagy csak a magánszeméllyel köthető ilyen szerződés? Ha csak magánszeméllyel, akkor egyéni vállalkozóként is lehet, vagy csak adószámos magánszemélyként?
Részlet a válaszából: […] ...óraadói tevékenységre nem köthetőszerződés bt.-vel, kft.-vel, tekintettel arra, hogy a Közoktatási tv. olyanfeltételeket, jogokat, kötelezettségeket ír elő a nevelő-oktató munkaellátására, illetve az azt végző pedagógusokra, beleértve az óraadókat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának,utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be ésfizeti meg;– a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szólótörvény rendelkezései szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...képzésben részt vevő magánszemély számára jogszabály, pályázat,programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségekbetartása mellett nyújtott képzési támogatás (kivéve a keresetkiegészítést és akeresetpótló juttatást)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

"Szabadfoglalkozású" művészek adó- és járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat képzőművésszel okleveleket és különböző képzőművészeti alkotásokat (kisplasztika, érmék stb.) készíttetett. A művész nem egyéni vállalkozó, magánszemély, aki adószámmal rendelkezik, tevékenységéről számlát állított ki. Nyilatkozatban jelölte, hogy művészeti tevékenységéből származó jövedelme után a személyi jövedelemadót egyénileg fizeti meg, így személyijövedelemadó-előleget nem vontunk a díjazásból. Társadalombiztosítási vagy más egyéb közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik-e a kifizetőnek ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...k) pont 2. alpontja alapján ilyenjövedelem hiányában a szerződésben meghatározott díjat kell figyelembe venni atársadalombiztosítási kötelezettségek elbírálásához, vagyis a kifizetett díj100 százalékát. Egyebekben a társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Nem hivatali rendezvény keretében nyújtott vendéglátás adója és járulékai

Kérdés: Az Szja-tv. 69. §-a (1) bekezdés b) pontja értelmében természetbeni juttatásnak minősül a több magánszemély számára szervezett rendezvény keretében nyújtott vendéglátás, ha az nem minősül reprezentációnak (mert pl. nem minősül hivatali tevékenységhez kapcsolódó rendezvénynek), és nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevétel összegét. Ilyenkor a kifizetőnek 44%-os mértékű szja-t kell fizetnie. A Tbj-tv. alapján a biztosítottak (munkavállalók) részére nyújtott ilyen természetbeni juttatások után 29%-os mértékű tb-járulékot is kell fizetni, melynek alapja a személyi jövedelemadóval növelt adóalap. Nem biztosítottak (külső vendégek, hozzátartozók) esetében azonban az Eho-tv. 3. §-a (1) bekezdés ba) pontja alapján 11%-os egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hogyan kell/lehet eljárni a járulék-, illetve eho-fizetési kötelezettség alapjának megállapítása során, amennyiben a rendezvényen biztosítottak, illetve nem biztosítottak is rész vesznek, és értelemszerűen az általuk igénybe vett vendéglátás mértékét nem lehet megállapítani? Megengedett-e a meghívottak létszámának arányában megosztani a kiadásokat, és a biztosítottakra jutó összeg után a 29%-os tb-járulékot, míg a nem biztosítottak arányának megfelelően az eho-t fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni. Kétséges lenne még az is, ha a ténylegesenmegjelent és regisztrált vendégek arányában számítanák ki az egyes fizetésikötelezettségeket. Az Szja-tv. hivatkozott rendelkezésének hatálya alá tartozóvendéglátás sajátossága éppen az, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Reprezentációs költségek adókötelezettségének megállapítása

Kérdés: Polgármesteri hivatal és a részben önállóan gazdálkodó intézményeink esetén van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a reprezentációs költségek adókötelezettségeinek megállapításánál mely bevételeket kell figyelembe venni, illetve milyen mértékű adókötelezettség terheli intézményeinket, valamint van-e külön előírás költségvetési szervek esetén, hogy mi számolható el reprezentációs költségként?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel megállapításának hónapját követő hónap 12-éigmegfizetni, és az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának akötelezettségeként kell bevallani.A költségvetési szerveknél az összes bevétel alatt azalaptevékenység és a vállalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.