Találati lista:
1. cikk / 13 Főkönyvi számlák záró egyenlege
Kérdés: A kilencedik havi költségvetési jelentés és mérlegjelentés feladása után, a kincstártól azt a visszajelzést kaptuk, hogy: a mérlegben a 4211. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek személyi juttatásokra sornak, valamint a 4212. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékokra és szociális hozzájárulási adóra sornak nem lehet záró egyenlege. Ez valamelyik jogszabályban, rendeletben van előírva? Esetleg változás volt ebben a közelmúltban? A könyvelésben ezeken a sorokon olyan bizonylatok vannak, melyek számfejtése a 9. hónapban, de kifizetésük a 10. hónapban történt.
2. cikk / 13 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény túlfizetése
Kérdés: Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!
3. cikk / 13 Jutalom kifizetésének teljesítésigazolása
Kérdés: A költségvetési szerv vezetője írásbeli rendelkezésében "jutalomban részesítem" szöveg szerepel. Ebben az esetben a kifizethetőség feltételeként a gazdasági főosztályon külön ragaszkodunk a "teljesítést igazolom" szöveghez is, mivel a jogszabályi kivételek között – mit nem kell teljesítésigazolni – nem szerepel a jutalomkifizetés. Az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja. Helyesen járunk el, ha minden kifizetés esetében (jogszabályi kivételektől eltekintve) "teljesítést igazolom dátum aláírás" szöveggel fogadjuk el a kifizetési rendelkezéseket?
4. cikk / 13 Önkormányzati intézmény által adott támogatás
Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
5. cikk / 13 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
6. cikk / 13 Működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat
Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?
7. cikk / 13 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
8. cikk / 13 Tojótyúkok és tojások nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?
9. cikk / 13 Munkahelyvédelmi akcióterv
Kérdés: A Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetéseket melyik főkönyvi számon kell elszámolnunk abban az esetben, ha központi költségvetési szerv vagyunk? A 05/5022 főkönyvi szám a helyi önkormányzatok törvényi befizetéseit tartalmazza, viszont a 39/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szerveknek is befizetési kötelezettséget ír elő.
10. cikk / 13 Felújítási kiadásnak minősülő megbízási díj elszámolása
Kérdés: Központi költségvetési szerv felújításhoz kapcsolódó megbízási díjat fizet ki. A Kincstár K122-es rovatra rakja bérszámfejtéskor. A megbízási díjnak van levont járulékrésze, és szociális hozzájárulási adót is kell utána fizetni. Hogyan kell 2014-ben könyvelnem ezt a megbízási díjat? Milyen rovatra? Hogyan tudom ráaktiválni az adott tárgyi eszközre?
