88 cikk rendezése:
1. cikk / 88 Utólagos elszámolásra kiadott előleg
Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester elszámolási kötelezettséggel vásárlási előleget vesz fel, mely előleggel 30 napon belül elszámol. Az előleg terhére történő kiadásokhoz tartozó számlákhoz hogyan állítjuk ki a kiadási pénztárbizonylatot? Ki az ügyfél, ki a pénz átvevője, és jelen esetben ki utalványoz (a polgármesteri vásárlás esetén)?
2. cikk / 88 Jubileumi jutalom kifizetésének utalványozása
Kérdés: Önkormányzatunk intézményének vezetője elhalálozott. Új vezető még nincsen kinevezve. Az intézménynek két intézményvezető-helyettese van: az egyik helyettes részére jubileumi jutalom kifizetése esedékes, miközben a másik helyettes a felmentési idejét tölti. Az utalványozásról szóló belső szabályzatban utalványozásra (az egykori) vezető által írásban csak a két helyettes van felhatalmazva. Az intézmények esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. A fenti kivételes szituációban kinek van jogköre a jubileumi jutalom kifizetésének utalványozására?
3. cikk / 88 Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
4. cikk / 88 Pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző a közös hivatal alkalmazottja nem gazdasági vezető, közeli hozzátartozójának vállalkozásától (pl. férj) a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok, intézmények – a beszerzési szabályzatnak megfelelően történő termékbeszerzés – összeférhetetlenségi jogszabályba ütközik-e?
5. cikk / 88 Összeférhetetlenségi szabály a teljesítésigazolásban
Kérdés: Kifogásolható-e az a gyakorlat, hogy egy adott képzésen való részvételt vagy reprezentációs kiadást maga a képzésen részt vevő/reprezentációs tevékenységben részt vevő teljesítésigazol? Ütközik-e ez a gyakorlat az Ávr. 60. §-ának (2) előírásaival, miszerint "kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el"? Ez a kitétel ("saját maga javára") véleményünk szerint nem a fenti helyzetre vonatkozik, hanem arra, ha például a közvetlen hozzátartozó végezte a tevékenységet, amelyet igazolni kell, és felé irányul a kifizetés.
6. cikk / 88 Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez
Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
7. cikk / 88 Bevételek ellenjegyzése
Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?
8. cikk / 88 Összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: Önkormányzati hivatalunk gazdasági vezetője egyúttal az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezetője, megfelelő juttatással. Ebben az esetben van összeférhetetlenség? Ha igen, hol találjuk a vonatkozó előírást?
9. cikk / 88 A pénzügyi ellenjegyző és az utalványozó személye
Kérdés: Költségvetési szerv esetén az összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve a pénzügyi ellenjegyző és az utalványozó személye (ugyanazon pénzügyi, gazdasági esemény vonatkozásában) lehet ugyanaz a személy?
10. cikk / 88 Érvényesítő jogkör
Kérdés: Lehet-e érvényesítő jogkört adni annak a személynek, aki a számlák utalását (nem utalványozását) végzi a bank Electra rendszerén keresztül (tehát a saját maga által érvényesített számlák utalását)?
