Hibás áfabevallás javítása

Kérdés:

Kutatóközpontunk (mint költségvetési szerv) közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódóan előleget fizetett. Az előleghez kapcsolódó áfa megállapításra, bevallásra és befizetésre is került. A NAV 29. információs füzetében: "Az általános szabályok szerint adózó áfaalanyoknak a Közösségen belüli termékbeszerzéseik.... után teljesítendő áfakötelezettség legfontosabb szabályai"-ban azonban a következő olvasható: "Közösségen belülről történő termékbeszerzéshez fizetett előleghez az Áfa-tv. szabályai alapján nem kapcsolódik az előleg átadásának időpontjában adófizetés, ezért amennyiben a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozóan előleget fizetnek, az előleg átadásához/átutalásához kapcsolódóan nem kell az adót megállapítani és megfizetni, hanem a teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozóan az adott beszerzésről kiállított bizonylat kibocsátásának időpontjában, de legkésőbb a teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én keletkezik az adófizetési kötelezettség."
A fentiekre hivatkozva hibásan beadott, előleghez kapcsolódó áfát is tartalmazó áfabevallást hogyan lehet javítani, valamint a tévesen befizetett áfát hogyan lehet visszaigényelni? Az előleg áfáját tartalmazó bevallást önellenőrizni kell-e, az ott bevallott áfát kivenni a bevallásból, és a befizetett adót visszaigényelni? A teljes – előleget is tartalmazó – ellenértékre vonatkozó időszaki áfabevallásba beállítani a teljes áfaösszeget, és arra az időszakra vonatkozóan befizetni?

Részlet a válaszából: […] ...jogosultságot eredményez ('65A-04. lap 4. sor összege: 84 "b" + 85 "c"), vagy ha az eredeti befizetendő adó következő időszakra átvihető követelésre változik ('65A-04. lap 4. sor összege: 84 "b"), illetve ha az átvihető követelés helyett visszaigénylési jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Az általános forgalmi adó elszámolása

Kérdés: Egy költségvetési intézmény negyedéves áfabevalló. Az év végi beszámolóban a IV. negyedéves áfabevallás adatait a megfelelő mérlegsorokon mutatja-e ki az intézmény, mely általában a IV. negyedévben visszaigénylő pozícióban van, ez az alábbiak szerint alakul a bevallásban):
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint,
- levonható áfa összege: 500 ezer forint,
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint.
Az intézmény mérlegében az alábbiak szerint szerepel:
- fizetendő áfa összege: 200 ezer forint a Más fizetendő áfa 166. soron negatív előjellel (E/II/2.),
- levonható áfa összege: 500 ezer forint a Más előzetesen felszámított levonható áfa 161. soron (E/I./2.),
- visszaigényelhető adó összege: 300 ezer forint az Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 171. soron (E.) (Amennyiben egyéb sorokon nem szerepel összeg.)
Részlet a válaszából: […] ...áfabefizetési kötelezettséget (végleges kötelezettségvállalást), illetve a visszaigénylési jogosultságot (követelést) – az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 6. és 9. pontja értelmében – az adóbevallás keletkezteti. Ennek megfelelően a 2021. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Áfa-visszaigénylés önellenőrzéssel

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 131. §-ának (2) bekezdése alapján az adó­alany az adott adómegállapítási időszakban megállapított negatív különbözetet választása szerint vagy továbbgörgeti a következő adómegállapítási időszakra, vagy visszaigényli az állami adóhatóságtól (feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Elévülés

Kérdés: XY építőipari kft. a 2011. IV. negyedévről beadott általánosforgalmiadó-bevallásában, következő időszakra átvihető követelésként nagyságrendileg 10 millió forintot állított be, amely összeget a 2006. III. negyedévről beadott bevallásában szerepeltetett először levonható adóként, és ezt az összeget azóta folyamatosan tovább "görgette". Tudomásunk szerint az Áfa-tv. levonási joggal kapcsolatos szabályai 2012. év elején módosultak, mely módosulás a levonható adó "továbbgörgethetőségét" is érinti. Kérdésünk arra irányul, hogy – figyelemmel a módosításra is – helyesen szerepeltettük-e a 2011. IV. negyedévéről beadott bevallásunkban az említett összeget? Továbbá, érinti-e az említett év eleji törvénymódosítás a szóban forgó összeg visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásához először is lássuk a kérdésben isemlített törvénymódosítással érintett jogszabályi rendelkezést.Az Áfa-tv. 131. §-ának 2012. január 1-jétől hatályos szövegeaz alábbiak szerint rendelkezik:"(1) A belföldön nyilvántartásba vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Visszaigénylés elévülése

Kérdés: Szervezetünknek visszaigénylendő áfája van, amit évek óta továbbvihetőként görget. Hallottuk, hogy az adókövetelés is elévül, ez érdekelne, hogy honnan számoljuk az elévülést. Könyvelőnk szerint onnan kell kezdeni az elévülés számítását, amikortól rátesszük a folyószámlára, nem a tényleges keletkezéstől. Amíg csak görgetjük, addig nem számít az elévülési idő.
Részlet a válaszából: […] Az adólevonási jog, illetve a visszaigénylési jog elévüléseszempontjából az Art. elévülésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Az Art. 164. § (1) bekezdése alapján az adó megállapításáhozvaló jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Követeléselengedés

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?
Részlet a válaszából: […] ...Az Áfa-tv. megfogalmazása szerint ugyanis e törvény alkalmazásábanellenértéknek minősül bármely vagyoni előny, ideértve a meglévő követelésmérséklésére elismert vagyoni értéket is. Az adó alapját mindig ki kell fejeznipénzben, akármilyen vagyoni érték tölti is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Áfa-visszaigénylési jog gyakorlása

Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?
Részlet a válaszából: […] ...azellenérték megfizetésével (átutalással), részben az önkormányzat és egykülföldi befektető között meghiúsult ügyletből származó követelésbeszámításával egyenlítené ki. A társaság a külföldi befektetőtől előzetesen akövetelését ellenérték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Engedményezés

Kérdés: Az Áfa-tv. 186. § (4) bekezdés b) pontjának értelmezésével összefüggésben kérem segítségüket. Mit jelent a jelzett bekezdés "jogosulatlanul visszatartott" fordulata? Az elmúlt évben fizetési nehézségeink voltak. Sikerült azonban megoldani ezt a helyzetet, de az egyik beszerzésünkkel kapcsolatosan úgy tudtunk megállapodni a beszállítónk engedményesével, hogy eltekint a teljes ellenérték megtérítésétől, ha annak 60%-át rövid időn belül átutaljuk. Ezt írásba foglaltuk, és meg is történt a kifizetés, ám kérdés, hogy levonásba helyezhetjük-e a számlában feltüntetett teljes összeget? Esetleg annak arányos részét lehet ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...azáltal szűnt meg, hogy megfizette a kötelezettségének 60%-át annak,akire az eredeti terméket értékesítő adóalany engedményezte követelését.Tekintettel arra, hogy a felek abban állapodnak meg, hogy a tartozás ennek azösszegnek a megtérítésével teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Önkormányzat áfa-visszaigénylési joga

Kérdés: Önkormányzatunk 2006 szeptemberében részletvételre értékesített több tulajdonában álló ingatlant, mellyel kapcsolatosan kb. 10 millió forint áfafizetési kötelezettsége keletkezett, amit meg is fizetett. 2007-ben azonban a szerződés módosult, melynek következményeként az önkormányzat tulajdonában maradt az eladásra kínált ingatlanok egy része, így számlahelyesbítésre került sor, és 2 millió forinttal csökkent a fizetendő adó összege. Az önkormányzat ezen összeget a vevő tartozásába elszámolni nem tudja, hiszen ezt az összeget az állam javára a törvényi rendelkezés alapján befizette. Ez az áfa viszont az ingatlaneladás csökkentése miatt már nem olyan befizetés, ami mögött az állam jogos követelése állhatna. Önkormányzatunk részéről ez az ingatlanértékesítés egyedi volt, és a közeljövőben (5 éven belül) a meglevő tulajdoni érték figyelembevételével hasonlóra nem lehet számítani. De csak jövőre tervezünk olyan értékesítést, melynek kapcsán a bevallásban a negatív fizetendő áfa, illetve annak alapja pozitívra változna, és azt 4 millió Ft-tal meg is haladja. Idén tehát nincs olyan tevékenységünk, melyből származó bevétel elegendő lenne ahhoz, hogy 2007-ben a visszaigénylés árbevételalapon megnyílna. Tudomásunk szerint tárgyieszköz-beszerzés alapján lehetne még az áfát visszaigényelni, de nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fenti ügyletünk minősíthető-e annak. Hogyan kaphatjuk vissza azt az áfaösszeget, amelyre már jogszerűen nem tarthat igényt az állam?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 45. § (1) bekezdés a) pont értelmében, ha aszámla kiállítását követően az adóalany az áthárított adó összegét, illetve azannak meghatározásához szükséges tételeket módosítja, helyesbítő számlátszükséges kiállítani. Az idézett paragrafus (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Áfa visszaigénylése

Kérdés: X cég elnyert egy vissza nem térítendő támogatást. A támogatási szerződésben foglaltak szerint X cég a támogatás megvalósításához bevonta Y alvállalkozót. Az Y alvállalkozó által kiállított számla nettó értékét a támogatást nyújtó szervezet egyenlíti ki közvetlenül az Y szállítócégnek engedményezési megállapodás alapján. A számla áfatartalmát az X cég fizeti meg az Y szállítócég részére. X cég visszaigényelheti-e, illetve kifizetett számlaként figyelembe veheti-e a beszerzés áfatartalmát a bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a 48. § (5) bekezdés szabályai szerint a visszaigényelhető adóösszegének meghatározásakor nem kell az engedményezett követeléssel érintettbeszerzés tekintetében csökkentő tétellel számolni. A 48. § (5) bekezdése akövetelésmérsékléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.
1
2