Közétkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzatunk a diákok szünidei étkeztetésére szerződést kötött egy vállalkozóval. A vállalkozó az iskola melegítőkonyhájára szállítja az ételt, a gyerekek az iskola ebédlőjében fogyasztják el. A szerződésben a következő szerepel: "Önkormányzat által biztosított helyen helyben fogyasztják, de a külterületen lakóknál az elszállítás lehetősége biztosított."
A vállalkozó 5%-os áfamértékkel számláz. Egy NAV-os anyagban azt olvastam, hogy ahhoz, hogy az adott ügylet 5%-os adómérték alá tartozzon, a következő feltételeknek kell együttesen fennállnia:
- az Áfa-tv. szerinti szolgáltatásnyújtásnak kell megvalósulnia,
- ennek a szolgáltatásnak a Központi Statisztikai Hivatal Szolgáltatások Jegyzékének 2002. szeptember 30-án érvényes besorolási rendje szerint SZJ 55.30.1 alá kell tartoznia,
- a szolgáltatásnak étel- és helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra kell vonatkoznia.
Jogszerű a vállalkozó által az 5%-os áfakulcs alkalmazása, vagy 27%-osnak kellene lennie?
Részlet a válaszából: […] ...már nem a vállalkozó biztosítja, hanem az iskola. A gyermekek részére 27%-os áfamértékkel kell számlázni az ételt, mivel az iskolai közétkeztetés nem a vendéglátás, hanem az egyéb étkezés 5629 TEÁOR-szám alá tartozik, amelyre az 5%-os áfamérték nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Közétkeztetés I.

Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
Részlet a válaszából: […] ...már nem követeli meg, hogy a munkáltató nevére szóló számlát állítsanak ki akkor, ha az étkeztetéshez hozzájárul a munkáltató.3. A közétkeztetésről továbbra is 27%-os áfakulcs alá tartozó számlát kell kiállítani, és a közétkeztető intézmények az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Közétkeztetés II.

Kérdés: A 498/2020. Korm. rendelet szerint az áfatörvény alapján az áfakulcs 5% azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén valósul meg. A szociális étkeztetést vásárolt szolgáltatással biztosítjuk, a szerződést szociális étkeztetési feladatok ellátására kötöttük. A számla kiállításra került a szolgáltató részéről 5%-os áfatartalommal.
1. A szolgáltató helyesen járt el, ha 5%-os áfatartalommal állította ki a számlát?
2. Mi továbbszámlázzuk a szociális étkeztetést. Az áfa tartalma 27%. Helyesen járunk el?
3. 2021. január 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított szociális étkeztetésről szóló kéziszámlát is kötelesek vagyunk online adatszolgáltatás keretében az adóhatóság részére továbbítani?
Részlet a válaszából: […] 1. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendelet alapján 2020. november 14-étől addig, amíg ez a rendelkezés hatályos, nem valósulhat meg helyben fogyasztás, ezért 5%-os adómérték vonatkozik az elvitelre vagy házhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Napközi otthonos konyha nyugtája

Kérdés: Önkormányzat által alapított költségvetési szerv üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő napközi otthonos konyhát. Az intézmény alaptevékenység keretében ellátja a közétkeztetési feladatokat (bölcsődei, óvodai, iskolai gyermekétkeztetés), valamint vállalkozási tevékenység keretében lehetőséget biztosít külső (idegen) vendégek étkeztetésére is, akár helyben fogyasztással, akár elvitelre. Az idegen étkezők tekintetében kötelező-e a pénztárgép használata? Ha igen, akkor kiváltható-e azzal, hogy minden vendég részére (akár kéri, akár nem) számlát állítunk ki?
Részlet a válaszából: […] A 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. sz. melléklete sorolja fel azokat az üzleteket és szolgáltatásokat, amelyeknél kötelező online pénztárgépet alkalmazni. Az online pénztárgép használatára kötelezettek választhatnak, hogy minden vevő részére számlát állítanak ki, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: A Megyei Közgyűlés 2011 februárjában döntött az intézményei átszervezéséről. 2011. május 1-jétől a közgyűlés beolvadással megszüntetett négy egészségügyi intézményt, melyeknek a Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház a jogutód intézménye, és a megszűnő intézmények a kórház telephelyei lettek. A megyei kórházban mint központban az élelmezési szolgáltatást, kiszervezett tevékenység keretén belül, külső intézet látja el mind az ellátottak, mind az alkalmazottak vonatkozásában. A négy telephelyen azonban saját konyhát üzemeltetnek, amely biztosítja az étkeztetést az ellátottak és alkalmazottak részére. A dolgozók részéről fizetendő étkezési díj a kiszervezett és a saját konyhai étkezés esetében telephelyenként is más és más pénzösszegbe kerül. A fentiekkel kapcsolatban kérdéseink: - Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése nem áll-e fenn a fentiek miatt? - Egy intézményen belül megvalósulhat-e az, hogy egy tevékenység kiszervezettként és sajátként is üzemel, illetve a dolgozók által térített étkezési díj összegét lehetséges-e telephelyenként meghatározni, vagy egységesíteni kell? Követelmény-e, hogy az étkeztetés a telephelyeken is kiszervezett tevékenység legyen, és az alkalmazottak részére egységes térítési díjat kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...melegétkeztetést. Béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónakétkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnekminősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásrakészétel révén juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Munkahelyi kedvezményes étkeztetés, melegétkezési utalvány

Kérdés: Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja alapján 2011.január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül az étkezőhelyi vendéglátásnak,munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretébenmegvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Melegétkeztetés

Kérdés: Intézményünk saját konyhát üzemeltet. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalóknak a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt "megossza" az alábbiak szerint: munkahelyi étkeztetés igénybevétele esetén 9000 Ft természetbeni juttatás, illetve 9000 Ft értékű melegétel-utalvány. Tehát van-e mód arra, hogy kedvezményes (25%) adókulccsal a munkavállalóknak havonta a melegétkeztetés formájában juttatott bevételt a fentiek szerint juttassa?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja szerintmelegétkeztetés formájában juttatott bevételnek minősül az étkezőhelyivendéglátás, a munkahelyi étkeztetés vagy közétkeztetés nyújtása révén juttatottbevétel és a kizárólag e szolgáltatások igénybevételére jogosító utalvány is. Atörvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás a munkavállaló által a munkavállaló részérevagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtásarévén juttatott bevételének a havi 12 000 Ft-ot meg nem haladó része, vagy akizárólag fogyasztásra kész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...adómentes juttatásnak számít, amikor a munkáltató a munkavállalórészére vagy étkezőhelyi vendéglátást, munkahelyi étkeztetést, közétkeztetéstnyújt, és az ennek révén juttatott bevétel nem haladja meg a havi 12 000 Ft-ot.A melegétkeztetésnek viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. Kérdésem, hogy akik nem veszik igénybe az iskolán belüli étkeztetést, kaphatnak-e melegétel-utalványt?
Részlet a válaszából: […] ...szerintadómentes természetbeni juttatás a munkáltató által a munkavállaló részéreétkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révénjuttatott bevételének a havi 12 000 forintot meg nem haladó része, illetve akizárólag fogyasztásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.
1
2
3