Munkába járás költségtérítése

Kérdés:

A polgármesteri hivatalnál vezetői pozíciót betöltő munkavállalónk 44 km-ről jár be dolgozni saját gépkocsival. Munkába járás címen, adómentesen, maximum 15 Ft/km számolható el (jelenleg ezt téríti neki a hivatal). Mivel a benzinárak jelentősen megnövekedtek, jelentős költségtöbblettel jár a dolgozó munkába járása.
1. Megállapodhatunk-e úgy, hogy munkába járásként, a kiküldetésként elszámolható módon határozzuk meg a költségtérítést (amortizáció + NAV szerinti normafogyasztás), és így az adómentesen elszámolható (munkába járás) feletti részt is megkapja a munkavállaló (természetesen bérként adózva és megfizetve utána a szochót)?
2. Ha az 1. pont kivitelezhető, lehetséges-e alacsonyabb vagy magasabb fogyasztás meghatározása is, eltérően a kiküldetésben meghatározott, cm³ után előírt NAV szerinti normafogyasztásnál?
3. A szabályzatunkba ezt a döntésünket bele kell-e foglalni, vagy ez lehet egy egyedi megállapodás a munkavállalónkkal? Ha a szabályzatba bele kell foglalni, akkor lehetséges, hogy ez az emelt összegű költségtérítés csak egyedi döntéssel és megállapodással, rendkívüli esetekben, egyedi (magasabb) felelősséget igénylő munkakörben áll fenn?
4. Ha ez a megállapodás járható út, milyen dokumentáció szükséges, hogy ez az emelt költségtérítés adható legyen a dolgozónak (pl.: szabályzaton átvezetés, munkáltatói intézkedés, valamilyen egyedi megállapodás stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...munkáltató tehát döntése szerint adhat magasabb összeget, és azt bármilyen metódus, számítási módszer alapján meghatározhatja.Közalkalmazottak esetében azonban – véleményünk szerint – csak a költségvetés keretei között dönthet erről az arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Munkába járás költségei

Kérdés: Az alapfokú művészeti iskolában foglalkoztatott közalkalmazottak a telephelyeken látják el a szakmai tantárgyak oktatását a művészeti iskola feladatellátása szerint. A közalkalmazottak így csak ritka esetben jelennek meg a székhelyintézményben. A tantárgyfelosztás szerinti szokásos munkavégzési hely mindennap az adott telephely. Az Szja-tv. 3. §-ának 11. pontja alapján a telephelyekre történő utazást minden alkalommal kiküldetésként szükséges elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Változó munkavégzési hely esetén szokásos munkavégzési helynek az a hely minősül, ahol a munkavállaló a munkáját a munkáltató beosztása alapján végzi. Ebben az esetben nem beszélünk átirányításról vagy kiküldetésről, a munkavállaló a beosztása szerinti telephelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Önkormányzatunk és intézménye, az óvoda belső szabályzata alapján munkaruha--juttatásban részesíti a dolgozóit, egységesen évente 20 000 forint összegben. A dolgozóknak a 20 000 forint kerül kifizetésre, mellyel – az intézmény nevére szóló – számlák ellenében kell elszámolniuk. Az óvodában az óvodapedagógusok és a dajkák kapnak, az önkormányzatnál a fizikai dolgozók (takarító, közterület-fenntartók). A szabályzat tartalmazza, hogy az egyes munkakörökben milyen ruházat vásárolható munkaruhaként. Pl. óvodapedagógus esetén: sportruházat, sportcipő, póló, dzseki, csizma, nadrág, papucs, kosztüm, blúz, köpeny vagy nadrág tunikával. Az Szja-tv. 1. számú melléklete 9.2. pontjának b) alpontja szerint munkaruházat az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.
1. Van-e olyan jogszabály, ami kötelezően előírja ezen dolgozók esetében munkaruha vagy védőruha kötelező juttatását?
2. Megfelelnek-e a szabályzatban felsorolt ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontjának?
3. A jelenleg alkalmazott megoldásnál kell-e a dolgozóktól járulékot, szja-t levonni, illetve a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót fizetni, illetve a KIRA-rendszerben számfejteni?
4. Más-e az eljárás és a juttatás adóvonzata, ha a munkáltató vásárolja meg a munkaruhát, tehát mindenkinek egységesen ugyanolyan ruházatot?
5. Miként könyveljük a munkaruha-juttatást, K1108 Ruházati költségtérítésként, vagy K312 rovatra dologi kiadásként?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató állapítja meg. A Kjt. 79. §-ának (3) bekezdése szerint a juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Közlekedési kötség elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv belföldi kiküldetés esetén milyen módon tudja közlekedési költségként elszámolni a busz-, illetve vonatjegyet? A problémát az okozza, hogy a dolgozók rendszerint 50%-os közalkalmazotti kedvezménnyel utaznak, így vásárolják meg a menetjegyüket. Ez esetben a tömegközlekedési vállalat az intézmény nevére nem állít ki számlát. Elegendő-e a menetjegy leadása a kiküldetés mellé, vagy számlával is kell igazolni az utazást? Ha igen, akkor elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének p) pontja szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértékét, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Átvezényelt egészségügyi dolgozók szállítása és étkeztetése

Kérdés: Egy COVID-kórházzá nyilvánított intézményben október közepétől más kórházakból átvezényelt dolgozók végeznek egészségügyi ellátást. Az 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján biztosítani kell számukra a szállítást és az ellátást (étkeztetés). A kórház főigazgatója megkereste az ÁEEK-et hivatalos állásfoglalás miatt, de arra még nem kapott választ.
Étkezés: Az Ecostat-program ebédjegy modulban név szerint külön rögzítik az átvezényelt dolgozókat és az általuk rendelt menüket. A megrendelt menük alapján havonta egyszer számla készül, mely mint idegeneknek nyújtott étkeztetés kerül bevételként könyvelésre. A számlát azonban az átvezényelt dolgozónak nem kell fizetni, ezért a kiállított számlákat egy úgynevezett technikai bankban egyenlítik ki egyéb tétellel szemben, melyet egyéb külső személyi juttatásra (K123 rovat) könyvelnek. A kötelezettségvállalás modulban egy szerződés kerül létrehozásra, melyben kötelezettséget vállal az intézmény a dolgozók ellátására, így erre fel tudják dolgozni az egyéb tételt. Helyes-e ez az elszámolás és könyvelés? Ezen dolgozók étkezése után (mivel külső személyi juttatás) mit kell megfizetni?
Szállítás: 1. Vannak olyan dolgozók, akiket külső vállalkozó szállít, és aki személyszállítást számláz le. Ez K337-en többletköltségként fog megjelenni? 2. Vannak átvezényelt dolgozók, akik személy-autóval közlekednek. A közlekedési költségtérítést hogyan kell elszámolni, ha azt egy másik kórház számlázza tovább, vagy maga az átvezényelt dolgozó nyújthatja majd be költségtérítési kérelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...étkezés a 2011. évi CXCIV. törvény 28/A. §-a alapján adómentes. Egyéb esetben, tekintettel arra, hogy az ingyenes juttatásra a közalkalmazotti jogviszonyukkal összefüggésben kerül sor, az bérként adózó jövedelem.Az átvezényelt dolgozók szállításáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Házipénztárból történő készpénzkifizetés

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
Részlet a válaszából: […] ...érdemes figyelemmel lenni arra, hogy mind a Kjt., mind a Kttv. kimondja az illetmény kifizetésével összefüggésben, hogy annak kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Nemzetiségi önkormányzati intézmény elnökhelyettesének tanulmányi támogatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat fenntartása alatt álló intézmény fizethet-e az elnökhelyettesnek támogatást tanulmányi, képzési díjakra?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a tanulmányi támogatást nem járandóságként kezelnénk, úgy figyelemmel kellene lenni arra, hogy mivel nem munkaviszonyról (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyról) van szó, arra az Mt. szerinti tanulmányi szerződés nem köthető, legfeljebb egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Napi munkába járás – lakcímelszámolás

Kérdés: A munkavállaló vidéki állandó lakcímmel és budapesti tartózkodási hellyel rendelkezik. A napi munkába járást 9 Ft/km alapon, az év minden munkában töltött napjára, az állandó lakcímről számolja el. Megteheti-e a munkáltató, hogy az 1992. évi LXVI. törvényben és a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben a tartózkodási helyek definíciói alapján évente, legalább 3 hónapban nem fizeti az állandó lakcímről bejárást?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozaton felhívni arra, hogy valótlan adat közlése esetén munka-jogi felelősséggel tartozik. A munkajogi szabályok alapján (akár közalkalmazottak esetében az Mt. szabályai, akár közszolgálati tisztviselők esetében a Kttv. rendelkezései) a jogok gyakorlása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Külföldi kiküldetési előleg és a napidíj összege

Kérdés: Külföldi kiküldetés alkalmából előleget vesz fel a dolgozó, a kiküldetés végeztével elszámol a költségeivel, számlákkal alátámasztva. Így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Emellett jár-e neki napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részére a munkavégzéssel összefüggésben szükségesen és indokoltan felmerült költségeket. Ez mindenképpen igaz, akár közalkalmazottról, akár közszolgálati tisztviselőről van szó. A kiküldetési előleg szolgálhat fedezetül a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Településen belüli telephelyek közötti utazás elszámolása

Kérdés: Karbantartó munkatársunknak az egyazon településen lévő, egymástól fizikailag távol lévő telephelyek között saját gépjárművel kell megoldani a karbantartási feladatokat. Hogyan lehet ezt a költséget intézményünknek (központi költségvetési szerv) elszámolni? Kiküldetési rendelvény alapján? Keletkezik jövedelme a munkavállalónak a kifizetés kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...kell,– a munkavállaló ezzel kapcsolatos többletköltségét meg kell téríteni, napidíj jár (belföldi kiküldetés esetén 500 Ft/nap közalkalmazottak esetében, mely munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles).Abban az esetben viszont, ha munkajogi értelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
1
2
3
5