14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közalkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonya
Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására mellett, másik munkakörre létesíthet-e munkavégzésre irányuló további jogviszonyt?
2. cikk / 14 Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
3. cikk / 14 Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott közalkalmazottak
Kérdés:
Az lenne a kérdésünk, hogy polgármesteri hivatalhoz integrált konyhán dolgozók (élelmezésvezető, szakács) esetében szabályszerű-e a közalkalmazottként történő foglalkoztatás? Vagy az Mt. hatálya szerint kellene őket foglalkoztatni? Lehet egy polgármesteri hivatalnál közalkalmazott? (Az alapító okiratban szerepel mint foglalkoztatási forma.)
4. cikk / 14 Mt. hatálya alatt foglalkoztatott munkavállaló
Kérdés: Önkormányzatunk 4 főt foglalkoztat az Mt. hatálya alatt: közművelődési referenst, közművelődési asszisztenst, pályázati referenst és rendszergazdát. A KIRA rendszerben az alkalmazásuk kezdetén a 84-gyel kezdődő kulcsszámot választottuk, mert ennek az elnevezését találtuk megfelelőnek (önkormányzat és intézményei). Azonban ezen a kulcsszámon belül csak fizikai alkalmazottak szerepelnek (segédmunkás, betanított munkás stb.). A beszámoló készítése során szembesültünk azzal, hogy a MÁK által megküldött 08-as űrlapon ez a négy kolléga a fizikai alkalmazottak soron szerepel a kulcsszámuk miatt. A megyei kincstár azt mondta, hogy mivel a kulcsszámrendszer jogszabályban van rögzítve, ezért a 84-es kulcsszám után csak fizikai alkalmazotti besorolásra van lehetőség. A kulcsszámrendszer első két karakterét megvizsgálva máshova nem tudjuk őket besorolni, mert pl. nem külön intézményben dolgoznak, nem államigazgatási szerv stb. Ebben az esetben hogy járunk el helyesen? Ez azt jelenti, hogy Mt. hatálya alatt nem foglalkoztathatunk dolgozókat a fent leírt 4 munkakörben?
5. cikk / 14 Házipénztárból történő készpénzkifizetés
Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
6. cikk / 14 Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása
Kérdés: Hivatalunknál a köztisztviselők besorolásánál azt a gyakorlatot alkalmazzuk, hogy a közfoglalkoztatásban töltött időt a közszolgálati jogviszonyba nem számítjuk be. Mivel erre vonatkozóan nem lehet a Kttv.-ből egyértelműen kiszűrni, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt hogyan kell a besorolás szempontjából figyelembe venni, ezért kérnénk válaszukat, hogy helyesen járunk-e el.
7. cikk / 14 Szociális gondozó, szociális segítő besorolása
Kérdés: Szociális intézménybe szeretnénk egy közalkalmazottat felvenni gondozó munkakörbe. Végzettsége ruhakészítő, amelyet 1983-ban szerzett meg.
1988. 06. 20.-2002. 12. 31-ig varrónő,
2003. 02. 03.-2008. 07. 21-ig összeszerelő,
2009. 09. 14.-2014. 08. 31-ig varrónő,
majd ezek után közfoglalkoztatásban dolgozott. A vagy B besorolási osztályba soroljuk be? Mely időszakok számíthatók be a fizetési fokozatba soroláshoz?
1988. 06. 20.-2002. 12. 31-ig varrónő,
2003. 02. 03.-2008. 07. 21-ig összeszerelő,
2009. 09. 14.-2014. 08. 31-ig varrónő,
majd ezek után közfoglalkoztatásban dolgozott. A vagy B besorolási osztályba soroljuk be? Mely időszakok számíthatók be a fizetési fokozatba soroláshoz?
8. cikk / 14 Közhasznú, közcélú munkavégzés, közfoglalkoztatás idejének beszámítása
Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy az önkormányzatnál, illetve költségvetési szerveknél a 2012. évet megelőzően közhasznú, illetve közcélú jogviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló jogviszonyát a közalkalmazotti fizetési osztályának megállapítása során, illetve jubileumi jutalomra jogosító időként figyelembe kell venni? Ezzel szemben a 2012-től létesített közfoglalkoztatási jogviszonyokat sem a fizetési fokozat megállapításánál, sem a jubileumi jutalomra jogosító időként nem lehet figyelembe venni?
9. cikk / 14 Rovatrend – közfoglalkoztatott bére és szocho
Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?
10. cikk / 14 Közfoglalkoztatási jogviszony figyelembevétele besorolásnál
Kérdés: A Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdése, illetve (3) bekezdésének a) pontja figyelembevételével a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött időt a közalkalmazott besorolásánál (fizetési fokozat megállapításánál) figyelembe lehet-e venni, azaz munkaviszonynak minősül-e a közfoglalkoztatási jogviszony?
