51 cikk rendezése:
1. cikk / 51 Intézmény megszűnésével járó áthelyezések
Kérdés:
Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?
2. cikk / 51 Végkielégítés
Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?
3. cikk / 51 Intézményvezetői pótlék
Kérdés: A napközi otthonos óvoda vezetője a nők 40 éves nyugdíjazási lehetőségét kihasználva 2022. december 30. napjával szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő – mely május 1. napjával kezdődik (8 hónap) – alatt, különösen annak azon részén, amikor már nem végez munkát (4 hónap) – szeptember 1-jétől december 30-ig –, jár-e az intézményvezetői pótlék, illetve a nemzetiségi pótlék? Esedékes a 40 éves jubileumi jutalom is, ez 5 havi illetményének megfelelő összeg. Az illetmény tartalmazza-e ez esetben az ágazati pótlékot és az illetménypótlékokat?
4. cikk / 51 A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztés
Kérdés: Önkormányzataink által fenntartott könyvtárakban a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók dolgoznak. 2021-ben minden munkavállalónk megszerezte a könyvtári feladatok ellátásához szükséges szakképzettséget, így mindenki jogosult volt a garantált bérminimumra. A kormány 682/2021. Korm. rendeletében nem egyértelmű számunkra, hogy a 2022. évi 20%-os béremelés hogyan is történik. A rendelet az 1. § (1) bekezdése végén írja, hogy ez az emelés beépülő jellegű. A (2) bekezdésben pedig leírja, hogy a bruttó bér (pótlékokkal és munkáltató által adott kiegészítésekkel együtt) és a 2022. január 1. napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbérnek értelmezzük) összege a számítás alapja. A munkavállalók esetében hogyan kell pontosan a 2022. évi bérüket számítani, a 20%-os emelést melyik bruttó bérre (illetményre) kell számítani?
5. cikk / 51 Közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése
Kérdés: A közalkalmazottként foglalkoztatott 63 éves kolléga 2019. december 1-jétől táppénzen van, a felettese nem tart igényt tovább a munkájára. A kolléga munkaviszonya határozatlan időre szól, munkaköre megmarad, munkájára még nem volt panasz, jelezte, hogy a táppénz után visszajönne dolgozni. Azonnali hatályú felmondásra nincs okunk. Jól gondoljuk, hogy csak közös megegyezéssel lehet a munkaviszonyát megszüntetni?
6. cikk / 51 Képesítési követelmények változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések a szociális ágazatban
Kérdés: Intézményünk idősek nappali ellátását nyújtó szakfeladatán gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott 2018. 02. 16. nappal Szociális asszisztens (OKJ 54 76202) végzettséget szerzett. Azonban a 2018. 02. 06. nappal az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének változását követően a korábbi évektől eltérően a szociális gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szociális asszisztens végzettség már nem fogadható el. A fent meghatározott szakképesítéssel csak terápiás munkatárs munkakör tölthető be. A közalkalmazott megszerzett szakképesítése figyelembe vehető-e, és E kategóriába átsorolható-e, mert tanulmányait még a korábbi jogszabályi előírások alapján kezdte meg az átsorsolás reményében?
7. cikk / 51 Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása
Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
8. cikk / 51 Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban
Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
9. cikk / 51 Szabadság alatti feladatellátás
Kérdés: Az önkormányzat házi segítségnyújtás kötelező feladatát 1 fő közalkalmazott látja el. Ha a közalkalmazott szabadságra megy, akkor lehetséges lenne, hogy megbízási díj keretében látná el a feladatot egy olyan személy, akinek az iskolai végzettsége megfelelő a feladat ellátásához?
10. cikk / 51 Közalkalmazott által betölthető munkakör
Kérdés: Múzeum esetében, mely a 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, mit jelent pontosan a "gazdasági szakalkalmazott" munkakör? Milyen feltételekkel, milyen feladatellátással sorolható be a gazdasági ügyintéző az "F" fizetési osztályba?