19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?
2. cikk / 19 Házipénztárból történő készpénzkifizetés
Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?
3. cikk / 19 Leltárhiány érvényesítése és bizonylatolása
Kérdés: Év végi leltár során az egyik közalkalmazottnál leltárhiányt állapítottunk meg. A munkáltató a hiány megtérítésére kötelezte a dolgozót. A kártérítés összegéről áfás számlát állítsunk ki, vagy áfakörön kívülinek minősül, és csak bevételi pénztárbizonylatot kell kiállítani?
4. cikk / 19 Külföldi kiküldetés napidíjának forintban történő juttatása
Kérdés:
Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?
5. cikk / 19 Erkölcsi bizonyítvány igénylése bölcsődei közalkalmazott részére
Kérdés: A Kjt. 2014. július 1-jétől hatályos változása miatt a közalkalmazotti munkakörben foglalkoztatott személyek részére a betölteni kívánt munkakörtől függően a törvény eltérő bűnügyi előéletre vonatkozó feltételeknek való megfelelést ír elő. Intézményünk bölcsőde. A hatósági erkölcsi bizonyítvány megkérésekor minden munkavállalóra egységesen a Kjt. 20. §-ára kell hivatkoznunk, függetlenül a munkavállaló munkakörétől? Esetleg munkakörökre lebontva kell hivatkoznunk az egyes bekezdésekre? Kisgyermeknevelő, bölcsődevezető és helyettes munkakör esetén a Kjt. 20. §-ának (1), (2d) és (2e) bekezdése szükséges? Kisegítő, technikai személyzet (dajka, intézményi takarító és kisegítő, gépkocsivezető, raktáros, villanyszerelő, festő, kőműves) munkakör , illetve a gazdasági személyzet (gazdasági vezető és helyettes, pénztáros, könyvelő, humánpolitikai előadó, műszaki és üzemeltetési előadó, élelmezésvezető) esetében elegendő a Kjt. 20. §-ának (1) és (5) bekezdése?
6. cikk / 19 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
7. cikk / 19 Pénztáros besorolása mérlegképes könyvelői végzettséggel
Kérdés: Intézményünk dolgozója mérlegképes könyvelő (vállalkozási szakirányon) végzettséggel pénztáros munkakörben dolgozik. Államháztartási szakirány elvégzése folyamatban van. A gazdasági vezető távolléte idején ő írja alá az intézmény pénzügyi, költségvetési dokumentumait. Kérdésem, hogy ő a közalkalmazotti bértábla alapján "E" fizetési osztályba vagy "F" fizetési osztályba sorolható? A mérlegképes könyvelői végzettség ilyen esetben felsőfokúnak tekinthető-e?
8. cikk / 19 Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett
Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
9. cikk / 19 Bírósági letiltás – megbízási díj
Kérdés: Egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott személytől, ha bírósági letiltása érkezik, hány százalékát lehet levonni a megbízási díjának? Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, járulékait ebből az összegből vonjuk.
10. cikk / 19 Jubileumi jutalomra való jogosultság, ha áthelyezéssel közalkalmazottból köztisztviselő lesz
Kérdés: 1. 1992. február 1-jétől költségvetési intézménynél dolgoztam mint gazdasági vezető. 2009. január 1-jétől intézményi átszervezés miatt áthelyezéssel az önkormányzathoz kerültem pénzügyi előadónak, közalkalmazottból köztisztviselő lettem. 1982. július 26-tól folyamatosan dolgozom, és a közalkalmazotti törvény szerint (a korábbi munkaviszonyaimat is figyelembe véve) 2013-ban lettem volna jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra. A köztisztviselői törvény szerint 2009. január 1-jén a besorolásomhoz az elismert szolgálati idő 26 év 5 hó 7 nap. Az idei költségvetésben be lett tervezve számomra a 25 éves jubileumi jutalom. A jogszabály alapján hogyan jár részemre jubileumi jutalom? 2. 1979. július 17-től a B.-i Volánnál dolgoztam pénztárosi munkakörben 1993. március 1-jéig. Munkaviszonyomat a Volán az Sz.-i telephely felszámolása miatt felmondta. 1993. március 2-től egy általános iskola és óvoda intézményénél dolgoztam mint gazdasági vezető, közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. január 1-jén – átszervezés miatt – áthelyezéssel az önkormányzathoz kerültem pénzügyi előadóként, közalkalmazottból köztisztviselő lettem. Az idei költségvetésbe be lett tervezve számomra a 30 éves jubileumi jutalom. Előző jogviszonyomban a 25 éves jubileumi jutalmamat 2004-ben megkaptam. Folyamatos közalkalmazotti jogviszonnyal kerültem áthelyezésre 2009. január 1-jétől az önkormányzathoz. Mostani munkáltatóm a Volánnál töltött 1992. július 1-jétől 1993. március 1-jéig terjedő időszakot vitatja. Szeretném megkérdezni, hogy törvényesen kifizethető-e részemre most, vagy ha nem, akkor mikor leszek jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra?
