9 talált cikk a személyi juttatások , közalkalmazott kifejezésre

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.

Kérdés: Mikor lehetséges házipénztárból készpénzkifizetés? Tilos-e a házipénztárból munkabérrel összefüggő kifizetést eszközölni?

Kérdés: Az Áhsz. szerint a K336-ra Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kerülnek. Ezen a rovaton kell elszámolni:
a) azoknak az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatásoknak – így különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi szolgáltatások – a vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek, és
b) más szellemi jellegű tevékenység szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárakat, így különösen a tervezői, tanácsadói, ügyvédi, jogi segítői, fordítói, közjegyzői, közbeszerzési irodai díjakat.
Eddig én úgy értelmeztem, hogy csak a szellemi szakmai tevékenységeket soroljuk ide. Most elbizonytalanodtam, ugyanis az a) pontban nem nevesíti azt, hogy szellemi szolgáltatás. Mivel az a) pont az egészségügyi komplex szolgáltatásokat is a K336-ra sorolja, felmerült bennem a kérdés, hogy csak a szellemi tevékenységek tartoznak ide? Vagy esetleg a fizikai egészségügyi jellegű szolgáltatások is (pl. mikrobiológiai vizsgálat besorolásában bizonytalan vagyok, hogy az K336 vagy K337)? Jelenleg az a) pont szerint ide könyveljük pl. a véradás szervezését, a számlás (nem közalkalmazott) orvosokat stb. A törvényalkotó célja valószínűleg az volt a K336-ra történő dologi kiadásból való átsorolás tilalma esetében (csak a K1 Személyi juttatásokból lehet megemelni), hogy lekorlátozza a beszámlázásokat. Kérdésem, hogy a fizikai típusú egészségügyi szolgáltatások is a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra kerülnek vagy nem?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk, azt szeretnénk kérdezni, mi a teendőnk a decemberben hóközi kifizetéseként kifizetett személyi juttatások elszámolásával? A kifizetéseket a 39212181-es Nettó illetmény elszámolási T oldalára könyveljük, és a következő év januári feladás során kerülnek az 5-ös számlaosztály T oldalára. Maradhat év végén a hóközi kifizetés a 39-es T oldalán, vagy át kell könyvelnünk az 5-ös számlaosztályba év végi zárás előtt?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét – a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján – személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?

Kérdés: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján "A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg." A kerületi önkormányzat felügyelet alá tartozó Gondozási Központnál a munkaruha-juttatás költségvetési előirányzatának felhasználását melyik számlán kell elszámolni? Személyi juttatásként és 44% szja-val terhelten az 514212. Közalkalmazottak ruházati költségtérítése számlán, vagy a dologi kiadások között, járulékmentesen az 5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha számlán?

Kérdés: Szeretnénk az önök véleményét is megismerni az étkezési utalvány főkönyvi könyvelésben történő elszámolásával kapcsolatban. Önkormányzatunk teljes intézményi körre közbeszerzési eljárást folytatott le az étkezési utalványok beszállítói körére. A költségvetés egységesen 4000 Ft/fő étkezési hozzájárulást biztosít a foglalkoztatási körbe tartozó köztisztviselő, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók számára. A közbeszerzési eljárást elnyerő cég a 4000 Ft-os vásárlási utalványt 3800 Ft-ért számlázza úgy, hogy a beszállító telephely 4000 Ft/hó/főről kiállítja a számlát, majd a központi telephely a 200 Ft/hó/főről jóváíró számlát küld. A szerződés szerint önkormányzatunknak a két számlából értékkülönbözetet kell kiegyenlíteni, azaz a 3800 Ft/hó/fő összeget. Szeretnénk tudni, hogy a kincstári bérszámfejtésnek milyen összeggel jelentsük az utalványt, a dolgozóval milyen értékben vetessük át?