Munkaidőszabályok a közoktatásban III.

Kérdés: A pedagógusnak az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok. Ha nem rendel el a munkáltató munkavégzést (képzést, ügyeletet, dokumentum ki- vagy átdolgozást stb.), akkor megkaphatja-e szabadidőként a pedagógus a tanítási napokon elrendelt túlmunkáért/munkaidőkereten felüli munkavégzésért ellentételezésként? Pedagógusok esetében a túlmunkáért szabadidőt adhat-e a munkáltató? Ha a pedagógus a teljes munkaidőn felül a tanítási órákon kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el, az így keletkezett túlmunkáért adható-e szabadidő?
Részlet a válaszából: […]  A tanítás nélküli munkanapokon a pedagógus nem tart órát,ugyanakkor számára ezek munkanapok, tehát ezeken a napokon a kötelező órákmegtartásán kívüli egyéb munkaköri feladatokat lát el. A munkáltatónak nem kellelrendelnie ezekre a napokra munkavégzést, mert ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Normatív iskolai étkeztetés

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?
Részlet a válaszából: […] ...kerülnekazok a tanulók, akik betegek, vagy más okból távol maradnak aznap az iskolából.A fent leírtaknak többek között egyik oka, hogy aKözoktatási tv. 10. § (1) bekezdésében leírtak szerint "a gyermeknek, atanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 11.

Étkezési térítési díj

Kérdés: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 146. § (4) bekezdés f) pontja szerint a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni – ha külön jogszabály másként nem rendelkezik – a középfokú iskolai menzai ellátás keretében. A 148. § (3) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. 1. Ezt a szabályt kell-e alkalmazni a középfokú iskolában menzai ellátást igénybe vevő, de normatív kedvezményben nem részesülő diák térítési díjának megállapítására, tehát csak a nyersanyagköltséget kell megtéríttetni, vagy a teljes önköltséget? 2. Konyhával nem rendelkező középfokú oktatási intézmény köteles-e megszervezni a menzai ellátást? 3. Külső szolgáltató által biztosított menzai ellátás esetén a menzai adag teljes ellenértéke figyelembe vehető-e nyersanyagköltségként (az ugyanis rezsit is tartalmazó összeg), vagy a szolgáltatótól szükséges adatszolgáltatást kérni, hogy mennyi egy adag árából a nyersanyagköltség (mely adatot esetleg nem szívesen ad meg)? Külső szolgáltatótól igénybe vett menzai szolgáltatást az önköltség-számítási szabályzatban kell-e szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban: Közokt. tv.) 10. § (1) bekezdése szerint "A gyermeknek, atanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézménybenbiztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Iskolai étkeztetés biztosítása

Kérdés: A napközis gyerekeknek kötelező-e a háromszori étkezés, vagy – a szülő kérésére – engedélyezheti-e az iskola, hogy csak ebédet kérjenek, tízórait, uzsonnát nem?
Részlet a válaszából: […] ...közoktatási törvény alapján a gyermeknek, a tanulónakjoga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban ésegészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolaitanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

13. havi illetmény III.

Kérdés: A nem állami oktatási intézmény munkavállalóira az Mt. rendelkezései az irányadók, de legalább a Kjt.-ben megállapított illetményrendszerre vonatkozó feltételeket biztosítani kell. Különböző tartalmú tájékoztatókat kaptunk arra vonatkozóan, hogy jár-e az itt foglalkoztatott pedagógusok számára a 13. havi juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...intézmények munkavállalóinak munkaviszonyára nemterjed ki a hatálya, azon foglalkoztatások az Mt. hatálya alatt történnek.Ugyanakkor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 122.§-a rögzíti, hogy a nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Gondnok készenléte

Kérdés: Egy középiskola gondnokaként dolgozom, iskolánk riasztórendszerrel van felszerelve. Feladatomul tűzték ki a riasztások ellenőrzését is, ezért bármely napszakban, időszakban, ha riasztás történik, be kell mennem azt ellenőrizni. Van hogy hetente, de van amikor fél év is eltelik riasztás nélkül. A munkaköri leírásomban ez a feladat nem szerepel, csupán az, hogy "köteles ellátni minden egyéb feladatot, amivel felettese megbízza". Jár-e ezért nekem valamilyen díj, pl. készenléti díj, amiért szabadidőmben ezt a feladatot is ellátom?
Részlet a válaszából: […] ...szabályozza a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet ésa készenlét elrendelésének feltételeit, valamint azok díjazásának kérdését. A közoktatási intézményekre vonatkozó ágazati rendeletazonban elsősorban a pedagógusi tevékenységgel kapcsolatosan felmerülőügyeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.