Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés:

A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Részlet a válaszából: […] ...a Kttv. pótlékot nem állapít meg, csak az éjszakai (22–06 óra közötti) munkavégzésért jár pótlék.A fentiek alapján a közszolgálati jogviszonyra tekintettel – álláspontunk szerint – az önkormányzati rendelet nem határozhat meg "anyakönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Szolgálati elismerés

Kérdés:

Az önkormányzati fenntartású szakrendelőnk dolgozója kérte a 30 éves szolgálati elismerésének kifizetését. A dolgozó 30 éves jogviszonyai között van egy közel 7 éves időtartamú, 2000. májustól induló munkajogviszony, amelyet egy háziorvos vállalkozásánál dolgozott le asszisztens munkakörben. A dolgozónk háziorvos vállalkozásánál eltöltött munkajogviszonya, szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából, egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül-e, és figyelembe vehető-e a szolgálati elismerési idő beszámításánál?

Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban,– a Ktv. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban,– a Kttv., valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a Ktjv. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...érintett szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – kivétel, ha nem létesíthető közszolgálati jogviszony, vagy csak munkaviszony létesíthető a végzett feladatok alapján a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Köztisztviselő munkavállalónk 2023. január 20-án 40 éves jubileumi jutalomra szerzett jogosultságot. Az 5 havi illetményének megfelelő összegű juttatást részére ki is fizettük, tekintettel arra, hogy a jubileumi jutalom a közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének napján esedékes. A kifizetést követően a képviselő-testület az idei évi költségvetési rendeletében úgy döntött, hogy a köztisztviselői illetményalapot 2023. január 1-ig visszamenőleges hatállyal megemeli, ezáltal az érintett köztisztviselő illetménye is megemelkedett 2023. január 1-jei hatállyal. A visszamenőlegesen megemelkedett illetményt alapul véve jogosult-e a köztisztviselő a jubileumi jutalom különbözetére?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. rögzíti a jóhiszemű joggyakorlás és egyenlő bánásmód követelményét.A közszolgálati jogviszonyban a köz szolgálatának elsődlegessége alapján és a jó közigazgatásba vetett bizalom fenntartásának szem előtt tartásával, a jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Főállású polgármester költségtérítése

Kérdés: Főállású polgármesternek táppénz alatt jár-e költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés a költségátalányra vonatkozik.A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. 225/A. §-a alapján sajátos közszolgálati jogviszony. A költségátalányt a Mötv. szerint az illetmény százalékában határozzák meg. Amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Főállású polgármester jubileumi jutalma

Kérdés: Főállású polgármester jubileumi jutalmával kapcsolatosan szeretnék állásfoglalást kérni. 1984. 09. 01-jétől iskolában dolgozott 1985. 11. 30-ig, utána 1985. 12. 01-jétől az egészségügyben dolgozott tovább. 2002. november 1-jétől jelenleg is folyamatosan főállású polgármester. Az egészségügyben lévő jogviszonyában illetmény nélküli szabadságon van 2002. november 1-jétől polgármesteri tisztsége betöltéséig. A 25, 30 éves jubileumi jutalmát az egészségügyes közalkalmazotti jogviszonyában megkapta. Mivel a Kjt.-ben 35 éves jubileumi jutalom nincs megállapítva, így azt a közalkalmazotti jogviszonyában nem is kapta meg. Főállású polgármesterként a Kttv. alapján 2019. augusztus 31-én járó 35 éves jubileumi jutalmát 2019-ben az önkormányzatnak ki kellett volna fizetnie? Visszamenőleg ki kell-e fizetni, ha igen, akkor a 2019. augusztus 31-i bérét figyelembe véve?
Részlet a válaszából: […] ...főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony (kivéve, ha társadalmi megbízatásúból választották főállásúra). A polgármester tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Az alábbi jogviszonyok alapján hány éves jubileumi jutalomra jogosult a dolgozó?
1985. 09. 23. – 1987. 08. 30-ig Sport Kórház (megszűnés módja: áthelyezés),
1987. 08. 31. – 1990. 04. 16-ig Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (megszűnés módja: áthelyezés),
1990. 04. 17. – 1992. 12. 31-ig Pest-Budai Vendéglátó Rt. (megszűnés módja: áthelyezés),
1993. 01. 01. – 1999. 08. 31-ig budapesti kft. (megszűnés módja: munkavállalói felmondás),
1999. 09. 13-tól napjainkig polgármesteri hivatal.
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselői jogviszonyban áll.A Kttv. 150. §-a rendelkezik arról, hogy a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom a jogviszonyban töltött idő betöltésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Köztisztviselőnk kérte felmentését 2022. június 1-jétől, mivel a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni 2022. augusztus 1-jétől. Első munkahelye a Volánnál volt 1978 júliusa és 1979 márciusa között, majd 1983 áprilisától dolgozott újra, a nagyközségi tanácsnál előadóként 1985 szeptemberéig. 1985 szeptemberétől 4 órás hivatalsegédi állása volt, majd 4 órában párhuzamosan a művelődési otthon igazgatója is lett. 1987 áprilisától 1990 végéig a GAMESZ-nél volt előadó, majd átkerült az akkori polgármesteri hivatalhoz 1991. januártól, ez a köztisztviselői jogviszonya jelenleg is fennáll. Foglalkoztatása alatt volt időszak, mikor csak 4 órában dolgozott, és olyan is, amikor egyszerre volt párhuzamosan kettő 4 órás munkaviszonya. A 4 órás foglalkoztatási viszony beszámít a jubileumi jutalomba, illetve ha egyszerre, egy időtartamban volt két 4 órás foglalkoztatási jogviszonya is, az beszámítható? Továbbá a Volánnál töltött évek – álláspontunk szerint – nem számíthatóak be. Valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő 25, 30, 35, illetve 40 évi közszolgálati jogviszonyban töltött idő után jubileumi jutalomra jogosult. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes.A jubileumi jutaloma) 25 évi jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Cafeteria a veszélyhelyzet alatt

Kérdés: A Költségvetési tv. 61. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete, illetve cafeteriajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2021-ben nem haladhatja meg a nettó 400 ezer forintot. A költségvetési szerv (régi munkáltató) foglalkoztatottja a Kit. 147. §-ának előírásait figyelembe véve 2021. I. félévében az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártyára béren kívüli juttatásként nettó 400 ezer forint juttatást kapott, jogviszonyának megszűnésekor 2021. augusz-tus 31-én az illetményéből levonásra került az előre kifizetett béren kívüli juttatás időarányos része. Az említett foglalkoztatott 2021. szeptember 1-jétől másik költségvetési szervnél (új munkáltató) közszolgálati jogviszonyt létesített, és jogosulttá vált béren kívüli juttatásra. Mind az új, mind a régi munkáltató esetén a belső szabályzat éves nettó 400 ezer forint béren kívüli juttatási keretet állapít meg. Az új munkáltatónál az időarányosan adható béren kívüli juttatás (SZÉP-kártya) keret-összegének meghatározásakor a költségvetési törvény alapján meghatározott nettó 400 ezer forintos limitet az adott foglalkoztatott esetén hogyan szükséges érvényesíteni:
1. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatással, figyelembe véve (korrigálva) a régi munkáltató által érvényesített levonással?
2. az éves nettó 400 ezer forint csökkentve a régi munkáltató által elutalt juttatás teljes összegével (ebben az esetben a fenti példa kapcsán a foglalkoztatott az új munkáltatónál béren kívüli juttatásként nem kaphat juttatást)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához figyelembe kell venni az Szja-tv. 71. §-án kívül a veszélyhelyzet megszűnése után a 2020. évi LVIII. törvény és a béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatás értékhatárairól, valamint a rekreációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.
1
2
3
10