21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Tartósan beteg gyermek után ki nem adott szabadság
Kérdés:
Köztisztviselőnk 2023. év elején jelezte, hogy tartósan beteg gyermekére tekintettel 2019 óta emelt összegű családi pótlékot kap. Nem volt róla tudomása, hogy évi plusz két nap szabadság jár a tartósan beteg gyermek után, így azt nem is jelezte a munkáltatónak. 2020. január 2-től van közszolgálati jogviszonya, így 2020., 2021. és 2022. évekre nem került megállapításra részére az évi plusz két nap szabadság. A 2023. évi vagy az azt követő évekre vonatkozó szabadságnapjainak száma növelhető-e a 2020–2022. években ki nem adott szabadságokkal, vagy azok már elévültek? Ha kiadhatók, akkor milyen "ütemezés" szerint?
2. cikk / 21 Közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja nyugdíjra való jogosultságra tekintettel
Kérdés: Köztisztviselőnk 2018. 06. 22-től öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves, 38 év 8 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és szeretne nyugdíjba menni). A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján 2018. 06. 30. lesz az utolsó munkanapja. A kérdés az, hogy a nyugdíját csak 2018. 07. 01-től igényelheti, vagy esetleg már 2018. 06. 22-től?
3. cikk / 21 Rendkívüli munkavégzés díjazásának kifizetése, kötelezettség-vállalás, utalványozás az arra jogosult akadályoztatása esetén
Kérdés: 2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án – a megnövekedett ellátandó feladatokat látva – munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után – amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére – február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.
4. cikk / 21 Közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések közötti utazáshoz kapcsolódó költségek megtérítése a köztisztviselő részére
Kérdés: Egy közös önkormányzati hivatal köztisztviselője vagyok. A hivatalhoz 8 település tartozik. A kinevezésemben a munkavégzés helyeként a székhely önkormányzati hivatala került rögzítésre. Jár-e kiküldetés, amennyiben munkámat végezve a többi településre, illetékességi területen belül saját gépkocsival közlekedem hivatali ügyeket intézni?
5. cikk / 21 Szabadság kiszámítása gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő köztisztviselő esetében
Kérdés: A Kttv. 100. és 111. §-a alapján hány nap szabadság jár a 2. gyermek 2. életéve betöltését követően, amennyiben munkába kíván állni a gyermek gondozására tekintettel távol lévő köztisztviselő?
Adatok:
2011. évi rendes éves szabadság (35 nap) – teljes egészében kivette;
2011. 12. 17-től TGYÁS
1. gyermek születési ideje: 2012. 01. hó
2. gyermek születési ideje: 2014. 02. hó
2016 februárjában a 2. gyermek 2 éves lesz, az érintett a fizetés nélküli szabadságot vissza kívánja mondani, és munkába állni. Mennyi szabadság illeti meg a közszolgálati tisztviselőt?
Adatok:
2011. évi rendes éves szabadság (35 nap) – teljes egészében kivette;
2011. 12. 17-től TGYÁS
1. gyermek születési ideje: 2012. 01. hó
2. gyermek születési ideje: 2014. 02. hó
2016 februárjában a 2. gyermek 2 éves lesz, az érintett a fizetés nélküli szabadságot vissza kívánja mondani, és munkába állni. Mennyi szabadság illeti meg a közszolgálati tisztviselőt?
6. cikk / 21 Szülő nő cafeteriajuttatása
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
7. cikk / 21 Köztisztviselő megbízása más munkakör, illetve munkaköri feladatok ellátásával
Kérdés: Köztisztviselőnek középiskolai végzettséggel milyen pótlékot, kiegészítést tudunk adni, ha megbízzuk őt jegyzői asszisztensi feladatokkal határozott időre?
8. cikk / 21 Polgármesteri hivatal gazdasági vezetőjének pótszabadsága és illetménye
Kérdés: A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?
9. cikk / 21 Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén
Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
10. cikk / 21 2005. évi tizenharmadik havi juttatás
Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?