6 talált cikk a távolléti díj , köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselők és közalkalmazottak esetében a felmentési idő azon részére, amelyre a munkáltató felmentette őket a munkavégzés alól, jár-e a hatályos jogszabályok alapján szabadság?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?

Kérdés: Négy évig köztisztviselőként dolgoztam önkormányzatnál, ahol közszolgálati jogviszonyomat 2007. március 15-én közös megegyezéssel megszüntettem. 2007. március 16-tól egy másik intézménynél dolgozom köztisztviselőként, ahol közszolgálati jogviszonyom azóta is fennáll, tehát az egész 2007-es évben köztisztviselőként dolgoztam, azonban nem egy helyen. Az első helyen eltöltött időre nézve jár-e részemre 13. havi illetmény, és ha igen, azt kinek kell kifizetni?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!