32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Peresített kötelezettség
Kérdés: Intézményünk több kártérítési perben érintett. Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy a könyveinkben szerepeltetni szükséges a folyamatban lévő peres eljárások pertárgyértékének összegét. A jogerős ítélet alapján kifizetett összeget végleges kötelezettségvállalásként kezeljük, de a még le nem zárult perek értékét nem tartjuk nyilván, mivel az intézményünk szempontjából még el nem ismert kötelezettség. Szükséges-e a könyveinkben szerepeltetni?
2. cikk / 32 Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján
Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
3. cikk / 32 Tőkevisszapótlás
Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
4. cikk / 32 Köztisztviselő jubileumi jutalma
Kérdés: A hivatalunkban 1998. augusztus 1-jétől dolgozik köztisztviselőként az egyik kolléganőnk folyamatosan. Előtte 1988. január 1-jétől 1993. december 31-ig az egyik rendőrkapitányságon dolgozott közalkalmazottként. Véleményünk szerint a jubileumi jutalomra jogosító időbe bele kell számolni a rendőrkapitányságon eltöltött közalkalmazotti időszakot (6 év) is. Ha ez így van, akkor már három évvel ezelőtt ki kellett volna részére fizetnünk a 25 éves jubileumi jutalmat. Kérjük, hogy a fent leírtakban erősítsenek meg minket, és írják meg nekünk, hogy ilyen esetekben az utólagos kifizetés hogyan történik?! Jogszerű-e az utólagos kifizetés, és mikori illetményét kell alapul vennünk, a mostanit, vagy a három évvel ezelőttit?
5. cikk / 32 Szemétszállítási díj behajtása
Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
6. cikk / 32 Licenc meghosszabbítása
Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
7. cikk / 32 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
8. cikk / 32 Önkormányzati visszatérítendő támogatás
Kérdés: Intézményünk 2012-ben egyik KMOP-s projektünk megvalósításához 118 577 E Ft összegű, felhalmozási célú, visszafizetendő támogatást kapott a fenntartó önkormányzattól. A visszafizetésre megállapodást kötöttünk, mely szerint a törlesztést 2013-ban kezdtük oly módon, hogy tényleges pénzmozgás nem történik, hanem évente 9121 E Ft-tal kevesebb működési támogatást biztosít részünkre a fenntartó. (Ezt az összeget a költségvetés tervezésekor az önkormányzat már a keretközlőn levonja a nekünk járó éves működési támogatásból). Így 13 év alatt "fizetjük vissza" a kapott támogatást. A 2014-es számviteli változás előtt csupán állományi számlákon vezettük a csökkenést tőkeváltozással szemben, mivel tényleges pénzmozgás nem történt. Hogyan, mely számlá(ko)n szerepeltessük helyesen egyrészt a még fennálló tőketartozást, illetve az évente "fizetendő" törlesztőrészleteket könyveinkben? Illetve milyen számlákon, hogyan történjen a könyvelés?
9. cikk / 32 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
10. cikk / 32 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?