Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...tartamára, kötelező orvosi vizsgálata időtartamára, a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra, a szoptatási munkaidő-kedvezmény időtartamára, hozzátartozója ha­lá­lakor két munkanapra, a Kttv. 80. §-ának (1) bekezdése szerinti továbbképzésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

"40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra" jogosultság

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből kiderül, hogy az Ön szolgálati ideje 2012. december 31-ig – feltéve hogy jogviszonyában változás nem történt – 39 év 97 nap, az azonban nem, hogy ebből mennyi számít jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek, és az sem, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintetalá eső jogviszonyból származó idő szükséges. A nők kedvezményes nyugdíjjogosultságáhozkeresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá esőjogviszonyok pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...összegével emelkedik, ha aközalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1)bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultságmegszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazotti jogviszonyban is az Mt.munkaidő-kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,vizsgáljuk meg tehát ezért, hogyan szabályozza az Mt. a fizetés nélküliszabadság kérdését.Szociális és egészségügyi indokok alapján, meghatározottesetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Dolgozónk 26 éve iskolánk tanítója. Férje diplomata, aki 2003. szeptember hónaptól külföldre megy dolgozni. Adható-e fizetés nélküli szabadság a közalkalmazottnak kb. 3 évre, hogy férjével elutazhasson, vagy közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben azonban nem a Ktv., hanem a Kjt. vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A Kjt. nem szabályozza tételesen az egyéb munkaidő-kedvezmények kérdését, hanem utal az Mt. előírásaira.Az Mt. tételesen azon helyzeteket szabályozza, amikor a munkáltatónak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 13.