Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] ...kell venni azt is, hogy az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis nem táppénzt kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] ...kötődik.Fontos továbbá, hogy az Mt. 126. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára főszabály szerint naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki (vagyis ekkor nem táppénzt kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó részére járó szabadság

Kérdés: Egyik dolgozónknak most járt le a GYES ideje, gyermeke 2014. augusztus 22-én született. Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk 2009. január 1. óta. Mennyi szabadság illeti meg a dolgozót erre az időszakra (2014. 08. 22.- 2017. 08. 22.)?
Részlet a válaszából: […] ...lenni arra, hogy ebben az évben nem járt szabadság az Mt. akkor hatályos előírásai szerint a naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség tartamára. Amennyiben tehát a szülést megelőzően a közalkalmazott esetleg keresőképtelen állományban is volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Keresőképtelenség munkanap- áthelyezés esetén

Kérdés: A megyei és városi könyvtárban dolgozom kinevezett közalkalmazottként nyolcórás munkakörben hosszú évtizedek óta. 2014. 12. 08-tól 2015. 01. 05-ig folyamatosan táppénzes állományban voltam. A 2015. 01. 02-ai munkanapot 2015. 01. 10-ére helyezték át. Könyvtárunk munkarendje szerint a munkaidőt hétfőtől péntekig napi nyolc órában – esetemben váltott műszakban – dolgozzuk le. Szombaton a könyvtárunk ügyeleti napot tart. Az adott szombaton nem volt ügyelet, hanem teljes munkanap szerepelt a munkarendben. A munkáltatóm szerint attól függetlenül le kell dolgoznom a 2015. január 10-ét is, hogy a munkanap-áthelyezések miatt január 2-án pihenőnap volt, és arra a napra táppénzt kaptam. Szerintem ez jogtalan, mert ugyanazt a napot nem lehet táppénzként és teljes munkanapként is figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] Munkanap-áthelyezés esetén kormányrendeletben szabályozzák, hogy mely naptári nap minősül pihenőnapnak, mely nap pedig munkanapnak. E jogszabály hatálya kiterjed minden munkáltatóra és általános munkarendben (hétfőtől péntekig) dolgozó munkavállalóra. A konkrét esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Szülő nő cafeteriajuttatása

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?
Részlet a válaszából: […] ...viszont táppénz a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fent. Ekkor tehát a betegszabadság lejártát követő pihenőnap, szabadnap, munkaszüneti nap már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Szabadság csökkentése táppénz alatt

Kérdés: Milyen mértékben kell csökkenteni a szabadságot táppénz alatt?
Részlet a válaszából: […] ...is számolunk szabadságot. Munkában töltött időnek minősül – többek között – a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség. Ebből következik, hogy a naptári évenként (összesen, és nem összefüggően!) harminc napot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Szabadságra jogosító idők

Kérdés: A Munka Törvénykönyvének módosítása alapján szabadság a munkában töltött idő alapján jár. A 115. § (2) bekezdése rögzíti, hogy mi minősül munkában töltött időnek. A kérdésünk az lenne, hogy a felmondási idő alatti munkavégzés alóli mentesítés idejére jár-e szabadság, mivel ez alatt az idő alatt már nincs tényleges munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] ...céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapja,– a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség,– a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó tartama,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Munkaidő-beosztás, munkaidőkeret számítása

Kérdés: Intézményünkben éjjel-nappali portaszolgálat van. Négy portásunk van. Reggel 6-tól este 6-ig, este 6-tól reggel 6-ig látják el a feladatot, egymást váltva folyamatosan, hétvégeken és ünnepnapokon is. Mennyi a havi kötelező óraszámuk? Van-e ennek valamilyen számítási módja vagy egy fix óraszám?
Részlet a válaszából: […] ...eredmény (688 óra) osztható el a munkaidőbeosztás keretében egyenlőtlenül. A munkaidőkeretet különböző távollétek terhelhetik (pl. keresőképtelenség, szabadság). Ezeket vagy hozzá kell adni a ténylegesen teljesített órák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Műszakpótlékra való jogosultság megítélése keresőképtelenség esetén

Kérdés: Dolgozónk munkaidő-beosztása általában rendszeresen változik az Mt. 141. §-a alapján, tehát havonta a beosztás szerinti napi munkaidejének kezdeti időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér. A legutóbbi hónapban azonban három hetet betegállományban töltött. Ebben az esetben a fennmaradó időszakra jár-e részére a műszakpótlék, ha abban az időszakban a napi munkaidőt több mint egyharmadában máskor kezdte, mint a többi alkalommal?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 11.

Melegétkeztetés mint béren kívüli juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének ba) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkezés. Jogosult-e a polgármesteri hivatal – mint munkáltató – (amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, de konyhát nem üzemeltet) dolgozója ilyen jogcímen étkezési szolgáltatást igénybe venni olyan konyhától, amely önkormányzati fenntartású, de nem közvetlenül a polgármesteri hivatalhoz tartozik (tehát a konyhai szolgáltatást nyújtó intézmény nincs feltüntetve a polgármesteri hivatal alapító okiratában telephelyként), a polgármesteri hivatal ugyanakkor székhelyén/telephelyén tud(na) étkezőhelyet biztosítani (kiszállítással), továbbá a konyha nemcsak a saját dolgozóit szolgálja ki, hanem akár külső vendégeket is? Konkrétan: a polgármesteri hivatal dolgozói szeretnék igénybe venni az önkormányzat által fenntartott iskola/városi kincstár konyhája által nyújtott étkezési szolgáltatást a polgármesteri hivatal étkezdéjében (kiszállítással) béren kívüli, kedvezményes adózású juttatásként maximum havi 12 500 Ft értékben. (A konyhát üzemeltető iskola/városi kincstár önállóan működő, illetve önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.) Van-e erre lehetőség a vonatkozó jogszabályi keretek között, ha igen, milyen feltételekkel (nyilvántartás, elszámolás stb.)? Ha nem, akkor melegétkezés tekintetében kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként csak az Erzsébet-utalvány, illetve a SZÉP kártya adható 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...történő juttatás elszámolás ésfelhasználhatóság szempontjából praktikusabb, mint a kedvezményes menü ár,miután pl. szabadság vagy keresőképtelenség esetén a munkavállalók nem esnek ela juttatástól, azt felhasználhatják bármikor, de csak a hivatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.
1
2