7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Étkezési utalványt elfogadó hely
Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
2. cikk / 7 Hidegétkezési utalványok
Kérdés: 2008. évben megvásárolt hidegétkeztetési utalványok 2009 júniusában kerültek kiosztásra. Hogyan kell ez után adózni?
3. cikk / 7 Előre megvásárolt étkezési jegyek elszámolása
Kérdés: Melegétkezési jegyeket kívánunk 10-15 millió Ft értékben előre vásárolni 2009. évre. A jegyeket leltárba vesszük év végén, és 2009-ben havonta az adójogszabály adómentes értékével azonosan átvétel igazolásával átadják munkatársainknak. Kérdésünk: a 2009. évre előre megvásárolt étkezési jegyeket melyik főkönyvi számlán számoljuk el, a mérlegben kell-e szerepeltetni, ha igen, hol? Készlet, értékpapír? El kell határolni?
4. cikk / 7 Szolgáltatás díjának kiszámlázása
Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.
5. cikk / 7 Az étkezési jegyek névértékének és tényleges kiadásának elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv az étkezési jegyek vonatkozásában közbeszerzési eljárást folytatott le. A nyertes a 4500 Ft-os étkezési jegyet 4300 Ft-ért biztosítja. Milyen összeget kell a bérfeladásban feltüntetni, illetve a különbözet könyvelése hogyan történjen?
6. cikk / 7 Az étkezési utalványok elszámolása
Kérdés: Szeretnénk az önök véleményét is megismerni az étkezési utalvány főkönyvi könyvelésben történő elszámolásával kapcsolatban. Önkormányzatunk teljes intézményi körre közbeszerzési eljárást folytatott le az étkezési utalványok beszállítói körére. A költségvetés egységesen 4000 Ft/fő étkezési hozzájárulást biztosít a foglalkoztatási körbe tartozó köztisztviselő, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozók számára. A közbeszerzési eljárást elnyerő cég a 4000 Ft-os vásárlási utalványt 3800 Ft-ért számlázza úgy, hogy a beszállító telephely 4000 Ft/hó/főről kiállítja a számlát, majd a központi telephely a 200 Ft/hó/főről jóváíró számlát küld. A szerződés szerint önkormányzatunknak a két számlából értékkülönbözetet kell kiegyenlíteni, azaz a 3800 Ft/hó/fő összeget. Szeretnénk tudni, hogy a kincstári bérszámfejtésnek milyen összeggel jelentsük az utalványt, a dolgozóval milyen értékben vetessük át?
7. cikk / 7 Étkezési hozzájárulás számviteli elszámolása
Kérdés: Étkezési hozzájárulás elszámolása számvitelileg hogyan történik, amennyiben a dolgozó nem az étkezési utalványt veszi igénybe (3500 Ft), hanem a saját konyhán a melegétel-fogyasztást (6000 Ft). Az előirányzat az étkezési hozzájárulásra van megtervezve, de mik a felhasználáshoz kapcsolódó tételek?