Szennyvíztisztító berendezés üzemeltetési költsége

Kérdés: Kettes adószámmal rendelkező önkormányzatunk Egyedi szennyvízkezelés című pályázat nyertese lett. Pályázati támogatásból, önkormányzati önrészből és az ingatlantulajdonosok által befizetett önrészből – azon lakóházaknál, akik igényelték, illetve a lakóház elhelyezkedéséből fakadóan rá tudtak csatlakozni a rendszerre – különböző nagyságú szennyvíztisztító berendezések kerültek beszerelésre a kivitelező által. A műszaki átadás, illetve aktiválás az idei évben megtörtént. A berendezések az önkormányzat tulajdonát képezik, de használója az ingatlantulajdonos. Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoktól üzemeltetési díjat szeretne beszedni félévente, számla ellenében, melyet az önkormányzat által foglalkoztatott, a berendezések ellenőrzésével megbízott személy bérére, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szeretne fordítani. Ezt az üzemeltetési költséget áfásan vagy áfamentesen mint hozzájárulás számlázhatja ki az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknak?
Részlet a válaszából: […] Az üzemeltetési díj az Áfa-tv. 13. §-a szerinti szolgáltatás, amelynek az áfamértéke 27%, és számlát kell kiállítani az igénybe vevők részére. Véleményünk szerint hozzájárulás nem lehetséges, mert a vízgazdálkodásról szóló jogszabályok alapján kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Zarándokturista-pihenőhelyek kialakítása támogatásból

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os felhalmozási célú vissza nem térítendő célzott pénzügyi támogatást nyert infrastrukturális fejlesztésre. A beruházás megvalósításához több település önkormányzatával konzorciumi megállapodást kötött, és mint konzorciumvezető bonyolítja le az építtetést. A projekt keretében komplex zarándokturista--pihenőhelyek kialakítása és egyéb fejlesztések kerülnek megvalósításra. A konzorciumi megállapodás alapján a beruházás megvalósulását követően az építtető a beruházás könyv szerinti értékét térítésmentesen adja át a tulajdonos önkormányzatok részére. Mi a helyes könyvelési folyamat, szükséges-e az átadás előtt az aktiválást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...az építtetést, a nevére fognak érkezni a számlák, és az önkormányzat könyveiben lesznek elszámolva a beruházással kapcsolatos kiadások.A felmerülő gazdasági eseményeket, a kapott támogatást, a beruházási kiadásokat és a terítésmentes átadást a 38/2013. (IX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Kivágott fa értékesítése

Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!
Részlet a válaszából: […] ...kimutatásra. Az új erdő telepítésével, nevelésével, gondozásával kapcsolatosan felmerülő, a telepített erdőhöz hozzákapcsolható kiadásokat az erdőberuházás bekerülési értékében kell elszámolni mindaddig, amíg az erdőt rendeltetésszerűen használatba nem veszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Összesítő feladások

Kérdés: Az Áhsz. 51. §-ának (3) bekezdése értelmében a részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. Az ASP-rendszer bevezetésével a követelések, kötelezettségek rögzítése számlánként történik, ezeknél tulajdonképpen nem készül összesítő feladás. Hogyan értelmezhető az összesítő feladás például a követelések, kötelezettségek, adott-kapott előlegek, előirányzatok nyilvántartása esetében? Az Önök véleménye szerint az ASP-rendszer alkalmazásával elegendő, ha az 1-es, 2-es számlaosztálynál kerül szabályozásra az összesítő feladás rendje, és a többinél nem? (Az 1-esben, amíg a KATI modull nincs összekapcsolva a KASZPER-rel, valóban készülnek negyedévente összesítő feladások.)
Részlet a válaszából: […] ...a könyvviteli számlákon kimutatott adó-, járulék- és más közteher-kötelezettségek egyeztetését az adófolyószámlával,– a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán nyilvántartott kiadások, valamint a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Kísérleti-fejlesztési tevékenység

Kérdés: Egy kutatóegyetemnél különböző K+F-projektek vannak folyamatban. A kutatás-fejlesztés eredményeként egy vagy akár több találmány, szoftver, adatbázis stb. jön létre, melyek jellemzően szabadalmaztatásra is kerülnek. Az Áhsz. 11. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében 2014. évtől a kutatás-kísérleti fejlesztés költségei immateriális javak között nem mutathatók ki, ezért a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében a működési kiadások között kell elszámolni. Ebben az esetben a kutatás-fejlesztés eredményeként létrehozott szellemi termékeket (találmány, szabadalom, szoftver, adatbázis stb.) az immateriális javak között nem kell kimutatni? Helyes-e az az eljárás, ahol a kutatás-fejlesztés felmerült költségeit a működési kiadások között elszámolják, és a kiadások részét képező, végeredményként létrejött eszköz pedig nem kerül aktiválásra? Véleményünk szerint a valódiság számviteli alapelv alapján a kutatás-fejlesztés eredményeként létrejövő eszközöket a saját előállítású eszközök aktiválási szabályainak megfelelően az immateriális javak között állományba kell venni. A bekerülési érték az Szt. 51. §-ára tekintettel meghatározott közvetlen önköltség. Az önköltség részét képező közvetlen költségek a személyi jellegű és dologi kiadások között jelennének meg változatlanul, nem kellene átkönyvelni a beruházási kiadások közé. [A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezet B) Saját előállítás elszámolására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően.]
Részlet a válaszából: […] ...használatával, azonban a pénzforgalmi kimutatásokat nem. Így a kísérleti-fejlesztési tevékenység érdekében elszámolt pénzforgalmi kiadásokat és bevételeket (pl. személyi juttatások, dologi kiadások stb.) akkor sem kell korrigálni, ha az elkészült eszköz felvétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Weboldal számviteli elszámolásai

Kérdés: Egy régóta meglévő weboldal teljes átszerkesztése (másik fejlesztő cég által) hova könyvelendő? Az önkormányzat kifizette a fejlesztés egyszeri díját, mely meghaladta a kis értékű tárgyi eszköz értékhatárát. Fizeti folyamatosan a havi karbantartási átalánydíjat is. A honlap használatban van, adatok, információk megjelenítésére (meghatározott helyekre adatfeltöltési és -törlési lehetőség biztosított), de a programkód nincs az önkormányzat birtokában.
Szerintünk nem licenc és nem is tulajdonjog-vásárlás volt az ügylet, emiatt nem tudjuk eldönteni, hogy immateriális eszköz és ráaktiválás, vagy csak szolgáltatás költsége volt-e a kifizetett ellenérték? Az immateriális javak közül vagyoni értékű jogok közé tartozna, ha használati jognak vagy szellemi termékek felhasználási jogának, illetve a szellemi termékek közé tartozna, ha szerzői jogvédelem alatt álló alkotásnak, szellemi alkotásnak vagy szoftverterméknek minősülne. Jelenleg nálunk a költségvetési számvitelben az informatikai szolgáltatások költségnemre van könyvelve a honlap fejlesztési kiadás.
Részlet a válaszából: […] ...saját tulajdona lesz, a szolgáltató az ügyintézést fogja csak végezni. Ebben az esetben a saját webcím megszerzésével kapcsolatos kiadásokat vagyoni értékű jogként kell könyvelniük.Amennyiben viszont olyan webcímük van, amely formátumban a szolgáltató neve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

TOP 3.2.1-15 támogatás

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
Részlet a válaszából: […] Beruházás: az üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és tenyész-állatok bekerülési értéke, valamint a már üzembe helyezett, használatba vett, a mérlegben nem sze-repeltethető (pl. bérelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Európai uniós pályázati támogatás

Kérdés: Kérdés: Az önkormányzat európai uniós pályázat kedvezményezettjeként 2016-ban 1,1 milliárd Ft támogatásban részesült. A projekt 4 év futamidejű. A szerződés aláírásra került, a projekt költségvetését elfogadták. A támogatási összeg 2016-ban, előlegként, 100%-ban leutalásra került az elkülönített számlára. 2016-ban a mérföldkövekhez kapcsolódó kiadások pénzügyi teljesítése megtörtént, azonban nem tudható, hogy a kifizetési kérelem elfogadása 2016-ban megtörténik, vagy 2017-re áthúzódik. Ezekben az esetekben hogyan kell a költségvetési és pénzügyi számvitelben (előirányzat, követelés, kötelezettség, időbeli elhatárolás) szerepeltetni ezen bevételt (előleg) és kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] A leutalt összeget követelésként elő kell írniuk. A pénzügyileg teljesült, elutalt összeget addig a követelések között kell nyilvántartani, amíg a közreműködő szervezettől vissza nem érkezett a jóváhagyás a benyújtott dokumentumok elszámolásáról. Ekkor válik ismertté...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Építmény bontása

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
Részlet a válaszából: […] ...végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.Az Áhsz. nem rendelkezik ezekről a kiadásokról, de rendező elv tud lenni az az elv, hogy az értékteremtő, értéknövelő munkavégzés beletartozik a beruházás értékébe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Európai uniós pályázat

Kérdés: 2015. évben a KEOP 5.6.0-12-2013-0018 “Komplex energetikai fejlesztés”, valamint a TIOP 3.3.1/A-12/2-2013-0014 “a kormányablakokat befogadó ingatlanok komplex akadálymentesítése” elnevezésű projektek esetében sajátos helyzet alakult ki az időbeli elhatárolás elszámolásánál. A fenti két projekt európai uniós forrásból 100%-ban támogatott volt, viszont a teljes támogatás összege 2015. év végéig ténylegesen nem érkezett meg bankszámlánkra, hanem a projekt zárását követően 2016-ban. A problémát az okozza, hogy a beruházások 2015-ben befejeződtek, de a projekt költsége 2015-ben uniós forrásból csak részben kerültek megtérítésre, így a különbözetet a kormányhivatal saját költségvetéséből előlegezte meg. A TIOP-3.3.1 projekt esetében 2015. december 20., a KEOP-5.6.0 projektnél 2015. december 31. a fizikai megvalósítás dátuma. Mindkét esetben a projekt zárása 2016. év elején történt meg, tehát 2016-ban érkezett meg a kormányhivatal saját költségvetéséből megelőlegezett összeg. A 2016. évre áthúzódó, Európai Unió által meg nem térített támogatás összegét 2015-ben követelésként előírtuk, amely szerint pénzügyi számvitelben bevételként (9-es számlaosztály) elszámolásra kerültek, azonban elhatárolásra nem került sor, mert a pénz pénzforgalmilag csak 2016-ban érkezett meg a bankszámlánkra. Fentiekből adódónak a projektek teljes költségének összege nem egyezik meg az elhatárolt bevétel (támogatás) összegével, ugyanis a 2016-ban utólag megérkezett támogatás összegét – melyet 2015-ben a kormányhivatal a projektekhez megelőlegezte – 2016-ban már működési kiadásokra kívánja felhasználni.
Az elhatárolás feloldásánál a projektekhez tartozó eszközök után elszámolt értékcsökkenés teljes összegével lehet-e számolni, vagy csak az összes költség és a 2015. december 31-ig megkapott (és elhatárolt) támogatás összegének arányában történhet a feloldás, annak ellenére, hogy a projekt 100%-ban támogatott?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíteni, ugyan többletforrás nem áll rendelkezésre, de az irányító szerv ígéretet tehet (tehetett volna), mely szerint az elhalasztott kiadások kötelezettségvállalással terhelt maradványként jóváhagyásra kerülnek, melyek rendezhetők lehettek volna a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
1
2
3
4