6 talált cikk a fizetési határidő , kiadások kifejezésre

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: Településünk külterületén ipari park létesült. Az ipari parkban működő vállalkozások egyre nagyobb kapacitással működnek. Az ipari park megközelítése az önkormányzat tulajdonában lévő közúton lehetséges. Az út a rossz állapota és keskenysége miatt nem kielégítő a vállalkozások számára. Az idei évben az önkormányzatnak nincs szabad pénzmaradványa, mely lehetővé tenné az út felújítását, miközben annak állapota jelentősen megnehezíti a vállalkozások mindennapjait. Megoldásként felmerült, hogy a vállalkozók/vállalkozások megelőlegeznék ezt a költséget. Önkormányzatunk pénzügyi helyzete stabil, a következő évben várhatóan vissza is tudja fizetni a támogatást.
Felmerülő kérdéseink:
- Kaphat-e visszatérítendő fejlesztési célú támogatást egy vállalkozástól az önkormányzat?
- Az így kapott támogatás adósságot keletkeztető ügylet?
- Kormányzati hozzájárulás szükséges?
- Amennyiben előrehozott iparűzési adó megfizetésével biztosítaná a vállalkozás az útépítés fedezetét, és az utat az önkormányzat építi meg, azt hogyan kellene elszámolni, milyen kihatással lenne az adott év adóerő-képességére, vagy melyik év adóerő-képességét befolyásolja?

Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?

Kérdés: Az Áhsz. 14. sz. mellékletének II. pontja tartalmazza a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására vonatkozó elő­írásokat. A költségvetési szerv bizonyos keretszerződést kötött egy szolgáltatóval meghatározott termék legyártására, ez a kötelezettségvállalás a nyilvántartásban rögzítésre került. (A keretszerződés az összesített mennyiséget és az egységárakat is rögzítette.) A termékek több részletben kerültek legyártásra, amelyhez a költségvetési szerv külön megrendelőket állított ki, pénzügyifedezet-igazolással. A részteljesítések bizonyos adatai (db és pénzügyi teljesítés) a nyilvántartásból nyomon követhetőek rovatok szerint. A kötelezettségvállalás nyilvántartásában szükséges-e a megrendelők rögzítése is (nyilvántartási/iktató számuk, pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatok stb.), vagy elegendő, ha a nyilvántartás tartalmazza a "fő" kötelezettségvállalás adatait?

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).