Bekerülési érték

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési intézmény) bírósági határozat alapján kártalanítást köteles kifizetni magánszemély részére földterület (rét) kisajátítása és a hozzá kapcsolódó zöldkár (széna) címen. A zöldkárt a magánszemély mint őstermelő, a bírósági határozatot követően, leszámlázta intézményünk részére. A kisajátítással érintett földterület szerzése (a jogszabálynak megfelelően) a bírósági határozatban előírt összegben (a bekerülési érték alapjaként) ingatlanberuházásként kerül intézményünknél könyvelésre. Kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó zöldkár (amelyre őstermelői, áfát is tartalmazó számla érkezett) része-e a földterület bekerülési értékének, vagy egyéb dologi költségként könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímen – például a kérdésben szereplő zöldkárra tekintettel – kifizetett kártalanítást főszabályként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni a rovat leírásának f) pontja alapján (a rovaton kell elszámolni a szerződésen kívüli károkozásért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Építmény bontása

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?
Részlet a válaszából: […] ...végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.Az Áhsz. nem rendelkezik ezekről a kiadásokról, de rendező elv tud lenni az az elv, hogy az értékteremtő, értéknövelő munkavégzés beletartozik a beruházás értékébe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Kisajátítás miatti kártalanítás

Kérdés: Önkormányzatunk terület- és településrendezés, illetve közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (útépítés) közérdekű célból ingatlanokat sajátít ki. A kisajátított ingatlanok: lakás, üzlet, műhely, udvar. A kisajátított ingatlanok után a tulajdonosoknak szakértő által megállapított és bíróság által megítélt kártalanítást fizetünk. A kártalanítási összeg két részből áll:
1. a kisajátított lebontandó ingatlanok után fizetendő és
2. a beruházás során nem kisajátított társasház feltételezett értékcsökkenése (az új út építési munkálatai, illetve a későbbiekben esetlegesen bekövetkező forgalomnövekedés miatt).
A kifizetett kártalanítási összeget és a társasház ügyvédjének munkadíját földterületként vagy (mivel ott út fog épülni) egyéb építményként vegyük nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...úthozközvetlenül kapcsolódó kiadásként jelentkezik, a bontás ennek érdekébentörténik. Az útépítéssel összefüggésben történő kiadások, így a bontás kiadásaiis az út fogalomköréhez kapcsolódik, amelyet építményként kell nyilvántartásbavenni, bele nem értve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.