Jogosulatlanul felvett otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk intézménye otthon-teremtési támogatást fizetett alkalmazottjainak (1 M Ft). Éven belül kiderült, hogy az egyik kolléga nem volt jogosult igénybe venni a támogatást, így neki büntetőkamattal együtt vissza kell fizetnie a kiutalt támogatás összegét. A kolléga eleget tett ezen kötelezettségének, és az alábbi bontásban utalta vissza az intézmény számlájára az összeget: támogatás (1 M Ft) + kamat (28,6 E Ft) + túlfizetés (1,4 E Ft). Tekintettel arra, hogy a támogatást az önkormányzatnak a büntetőkamattal együtt vissza kell utalnia a MÁK-nak, szeretnénk kérni, hogy tételesen vezessék le a fenti gazdasági esemény könyvelését. Milyen jogcímen/rovaton könyvelje a bevételtípusokat az intézmény, milyen jogcímen utalja tovább az önkormányzatnak, az önkormányzat milyen jogcímen fogadja az intézménytől a jóváírást, és végül az önkormányzat milyen jogcímen utalja tovább a támogatást és a kamatot a MÁK-nak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...elszámolásai fejezet, P) Költségvetési évben nyilvántartásba vett tévesen, hibásan teljesített költségvetési bevételeknek és kiadásoknak a költségvetési évben történő visszatérülésének elszámolása cím 4–6. tételei szerint kell eljárni.Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

Letétek kezelése

Kérdés:

Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...a k) pont alapján itt kell elszámolni a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás elszámolását követő években történő visszatérítéseit.Az Áhsz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.

Munkaügyi perben megítélt összegek adózása

Kérdés: Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Áhsz. 15. melléklete szerint a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell kimutatni többek között a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

A közszolgálati szabályzatban nevesített juttatások

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...fizetnek. A költségtérítés az adott bevételszerző tevékenység folytatásával, illetve hivatali, üzleti utazással kapcsolatban felmerült kiadások megtérítését jelenti. A cafeteria-juttatások nem tekinthetők költségtérítésnek.A bérként adózó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Pedagógusnormatíva-számítás

Kérdés:

Intézményünk esetében a pedagógusnormatíva 52,2 főre ad támogatást, ugyanakkor csak 46 fő pedagógusra tudjuk érvényesíteni. A szabad kapacitásból szeretnénk finanszírozni az óvodapedagógusok helyett alkalmazott pedagógiai asszisztensek bérét, akiket a szintén normatívából finanszírozott, nevelő-oktató munkát segítő pedagógiai asszisztenseken túl foglalkoztatunk. A felhasznált alapnormatíva összegének számításához a pedagógusok esetében a tárgyhavi alapilletmény meghatározásánál a kinevezésben rögzített összeget, vagy a bérkartonon szereplő tárgyhavi alapilletmény és a szabadság idejére járó díjazás együttes összegét kell figyelembe venni? Nálunk ez mindig változó összeg a Púétv. 106. §-ának (6) bekezdése miatt, mert intézményünkben a pedagógusok nagy számban kapnak átfedési időre járó illetményt.

Részlet az állásfoglalásából: […] ...valamint (15. 1.2.3. pont alatt) a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz biztosított kiegészítő támogatás jogcím. Ebből az következik, hogy az óvodapedagógusok és a NOKS-foglalkoztatottak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.
Kapcsolódó címkék:      

Tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...35. §-a meghatározza a térítési díj minimumát és maximumát is, melyet a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának arányában rögzít. A kormányrendelet 36. §-a értelmében tandíj megfizetése mellett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Cégtelefon utáni adózás

Kérdés: Egy községi önkormányzatnak, illetve annak költségvetési szerveinek milyen esetben kell cégtelefon után adót fizetni? Milyen szabály alapján kell a cégtelefont számfejteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 24.
Kapcsolódó címkék:    

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény túlfizetése

Kérdés: Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...téves és visszajáró kifizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdésének a) pontja szerint – visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is.Az Áhsz. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 25.

Támogatásból finanszírozott hivatali út

Kérdés: Önkormányzatunk pályázati forrásból 25 fő részére 4 nap 3 éjszaka szállás és étkezés 950.000 forint plusz utazási költségre 1.050.000 forint támogatást nyert. A szervezett utazáson hivatali dolgozók és képviselők vesznek részt. Milyen közterheket kell megfizetnünk a költségek után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek.Az előzőek alapján az utazás, szállás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 17.

Csekély értékű ajándék

Kérdés: Az önkormányzatnál a köztisztviselők napi vagy karácsonyi megvendégelése a köztisztviselőknek (étel, ital fogyasztása) betudható-e csekély értékű ajándéknak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is. Az előzőkből látható, a csekély értékű ajándékot és a reprezentációt ugyanolyan adóteher terheli, ugyanakkor a reprezentációs kiadások esetében nem kell név szerinti nyilvántartást vezetni.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 4.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4