Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: A helyi önkormányzatok esetében milyen szabály vonatkozik a külföldi kiküldetés napidíjára? A 172/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése alapján a kormányrendelet hatálya már nem vonatkozik az önkormányzatokra, ezért nem tudom, hogy jelenleg milyen szabályok alapján lehet megállapítani a napidíj összegének felső határát.
Részlet a válaszából: […] Helyi önkormányzat esetében belső szabályzat rendelkezhet a külföldi kiküldetés esetén adható napidíjról, a külföldi kiküldetés esetére elszámolásra kiadható összegről, az elszámolás szabályairól. Ennek hiányában egyedi döntés szükséges. A döntéshozásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Külföldi napidíj kifizetése

Kérdés: A külföldi napidíj kifizetéséhez milyen nyomtatványt kell alkalmazni? Használhatjuk a külföldi kiküldetési rendelvényt?
Részlet a válaszából: […] A külföldi kiküldetések adózási szabályait és a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségeket a 285/2011. Korm. rendelet rögzíti.Egyes, a központi igazgatás körébe tartozó szervek esetén az ideiglenes külföldi kiküldetésre vonatkozóan rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Szokásosan telephelyen kívüli munkavégzés

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Felügyeleti szervünk ez év februárjában kiadta az alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályait tartalmazó utasítását (Szabályzat). Abban úgy fogalmaz, hogy "nem minősül kiküldetésnek, ha az alkalmazott a munkáját – a munka természetéből eredően – kinevezési okiratában meghatározott szolgálati helyén kívül, de az érintett megye illetékességi területén végzi." Az érintett dolgozók igazságügyi alkalmazottak (tisztviselő, informatikus, villanyszerelő, asztalos, ellenőr... stb.), akiknek szolgálati helye Budapest. Kiküldetésüket eddig is Pest megye területén végezték, a fenti szabályozással azonban – a megye illetékességi területére hivatkozással – megszüntette a felügyeleti szerv a napidíj folyósítás lehetőségét, mondván, a megye területén szolgálati helyen kívül végzett munka nem minősül kiküldetésnek. Fenti szabályozás az ÁSZ szerint törvénytelen. Az Mt 105. §-a, valamint a Ktv. 49/C. §-a is utal arra, hogy nem minősül kiküldetésnek, ha a köztisztviselő a munkáját a "munka természetéből eredően" szokásosan a közigazgatási szerv székhelyén kívül végzi... Már csak az a kérdés mi értendő "a munka természetéből eredő" fogalom alatt? Csak tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 14/2009. (X. 2.) MeHVM utasítása a belföldi ... kiküldetéssel kapcsolatos kiadások elszámolásánál a következők szerint rendelkezik: "II. Belföldi hivatalos kiküldetés 5. Belföldi hivatalos kiküldetésnek minősül, amikor a MeH-nél állami vezetői szolgálati, közszolgálati, ill. munkaviszonyban álló személyek ... a jogviszonyukból adódó feladataikat Budapest közigazgatási határán kívül látják el." Fentiek alapján kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a budapesti szolgálati székhelyű, de Pest megye területén munkát végző alkalmazott kiküldetést teljesít-e?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben meg kell határozni a munkavégzés helyét. AzMt. 76/C. § (2) bekezdés szerint, ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből eredően – szokásosan telephelyen kívül végzi, akkor amunkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Belföldi kiküldetés elszámolása

Kérdés: Közalkalmazott 3 nap/2 éjszaka belföldi kiküldetésénél a szállásköltség számlájában az alábbiak szerepelnek: - szállás: 2 éj, 9800 Ft, - reggeli: 2 db, 3200 Ft, - idegenforgalmi adó: 400 Ft. Hogyan történik a belföldi kiküldetés elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A szállás és idegenforgalmi adó elszámolása belföldikiküldetésként történik. A hivatalos kiküldetéshez kapcsolódó reggeli étkezés aszokásosan, a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékénekminősül, és az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés r) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] A szociális étkeztetés költségvetési támogatását utólagoselszámolás alapján lehet igényelni. Az étkezéshez szükséges élelmiszerek és egyéb anyagokbeszerzése, szolgáltatások igénybevétele:T 54, 552, 5612 – K 321T 71, 62 – K 599A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Belföldi kiküldetés elszámolása

Kérdés: Intézményünk 6 dolgozója továbbképzésen vett részt. A kétnapos továbbképzés önköltséges volt, az étkezési költséget és a szállásdíjat az intézmény fizette. Elszámolható-e az étkezési díj és a szállásdíj belföldi kiküldetésként?
Részlet a válaszából: […] A továbbképzésen részt vevő dolgozók utazási, étkezési ésszállásköltségének az elszámolásánál a kiküldetésre vonatkozó szabályok szerintkell eljárni. E szerint az utazási és szállásköltség megtérítését az Szja-tv. 7§ (1) bekezdés g) pontjában foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Belföldi kiküldetés

Kérdés: Köztisztviselő vagyok egy polgármesteri hivatalban. A munkáltatóm belföldi kiküldetést (értekezlet, továbbképzés) fizethet-e részemre, ha a személygépkocsi tulajdonosa nem én vagyok, de üzemeltetési szerződés alapján a személygépkocsit én használom.
Részlet a válaszából: […] Kiküldetésről beszélhetünk abban a helyzetben, ha amunkáltató (közigazgatási szerv) a szokásos munkavégzési hely szerinti településenkívüli munkavégzésre kötelezi a köztisztviselőt. Nem minősül ugyanakkorkiküldetésnek, ha az érintett köztisztviselő a munkáját – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Alapítványi támogatásból finanszírozott napidíj elszámolása

Kérdés: Általános iskolánk külföldi kiküldetés keretében napidíjat is fizet a kiküldött pedagógus részére, közalapítványtól kapott pályázati támogatás terhére. A közalapítványtól kapott támogatás ez esetben költségvetési forrásnak minősül-e, és így levonható-e 50% az adóalapból?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást az intézmény saját bevételei között- tehát nem elkülönítetten – kell nyilvántartani, akkor a kiküldetésretekintettel kifizetett devizaellátmány adókötelezettségének megállapításánál alkalmazhatóaz átmeneti rendelkezésben meghatározott "50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Külföldi gyakorlati képzés adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó, részben önálló szakiskola gazdálkodási feladatait is ellátjuk. Aszakiskola alapítványi pályázaton külföldi szakmai gyakorlati foglalkoztatásra (a nyári gyakorlati idő letöltésére) támogatást nyert utazásra, biztosításra, megélhetési költségekre, a kedvezményezettek és a kísérők tekintetében is. A diákok adómentesen a minimálbér 10%-át kapják itthon a gyakorlati oktatás során végzett munkájukért, az étkeztetésért a nyersanyagnorma 50%-át kell előre fizetniük az iskola részére. Akollégiumi elhelyezés itthon ingyenes. A kísérők megkapják itthon az étkezési utalványt, vagy a természetbeni étkeztetést veszik igénybe a helyi konyhán. Helyes-e, ha a kísérő pedagógus a szállás, a biztosítás költségeiről számlát hoz az iskola nevére? Amennyiben az utazás saját gépkocsival történik, akkor az üzemanyagköltséget az APEH-normával vagy az üzemanyag számlája alapján +3 Ft/km öszszeggel számoljuk el. Ha a tömegközlekedést veszi igénybe, az intézmény nevére szóló számlát fizetjük ki részére. Az étkeztetése a külföldi napidíj elszámolásával megoldott. A külföldi gyakorlati munkavégzés esetén nem tudjuk, mi a helyes eljárás a diákok költségeinek elszámolhatóságát illetően. Ez esetben is felvetődik az utaztatás, a biztosítás, a helyi közlekedés, a szállás, az étkeztetés költsége. Mi számolható el a diákok részére adómentesen, és mely költségek minősülnek adóköteles kifizetésnek? A gyakorlati képzés helye Németország.
Részlet a válaszából: […] A szakmai gyakorlattal összefüggő adókötelezettségkérdésében elsődlegesen a magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezményrendelkezése az irányadó. Az egyezmény 20. cikkének (2) bekezdése alapjánNémetországban adómentes az ott szakmai gyakorlaton lévő magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.